BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kutya világot élnek a hazai menhelyek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A forrásigényük hatalmas lenne, az államtól mégsem kapnak elegendő támogatást a kóbor, vagy kidobott állatokat befogadó és ellátó szervezetek. A VG.hu által megkérdezett alapítványok szerint mégsem ezzel van a legnagyobb probléma, szerintük a felelőtlen állattartás sokkal égetőbb gond.

Hazánkban az állatmenhelyek nincsenek könnyű helyzetben – külön támogatást az államtól nem remélhetnek, az önkormányzatoktól is csak valamennyit. Az igazán fontos forrást így csak az adózók 1 százalékos felajánlásai jelentik számukra,

a VG.hu által megkérdezett alapítványok munkájuk kapcsán mégsem a pénzhiányt látják a legégetőbb problémának.

Nehéz megsaccolni hányan lehetnek

Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem rendelkezik statisztikával az országban élő házikedvencek egyedszámaival kapcsolatosan, de a European Pet Food Industry Federation (Európai Állateledel Ipari Szövetség) 2017-es közzétett statisztikájából képet alkothatunk arról, mekkora állatpopuláció él hazánkban – írta a napokban az Opten céginformációs szolgáltató. Ennek alapján 2017-ben Magyarországon összesen 2,05 millió kutya és 2,28 millió macska lakott, ami azt jelenti, hogy

majdnem minden második emberre jut egy kutya vagy egy macska.

Az egyedszámok a 2014-es adatokkal összevetésben változtak: amíg a kutyák száma enyhén csökkent, addig a macskák száma több százezerrel növekedett, ugyanis 2014-ben csak 1,8 millió macska élt hazánkban.)

Magyarországon 2017-ben összesen 2,05 millió kutya és 2,28 millió macska élt
Fotó: Kay Nietfeld/dpa/AFP

Csekély támogatás, brutális pörgés

  • Önkormányzati támogatás,
  • 1 százalékos felajánlás,
  • különböző adományok
  • – sorolták a VG.hu által megkérdezett állatmenhelyek annak kapcsán, hogy miből finanszírozzák működésüket. Köztudott ugyanis, hogy az állatmentők gyakran küzdenek kapacitás-, és helyhiánnyal. Ennek ellenére az állatokat egészségügyi ellátásban részesítik és folyamatosan foglalkoznak velük (például etetés, séta, játék vagy éppen gazda keresés).

    Ami egyértelműen leszögezhető: ha a szervezetek csak az éves önkormányzati támogatásokra támaszkodhatnának, úgy bizonyára a legtöbbjük lehúzhatná a rolót.

    Ez olvasható ki legalábbis az újpesti REX Kutyaotthon Alapítvány, valamint a Budaörsi Állatmenhely legfrissebb, 2017-es éves beszámolójából. E szerint az előbbi menhely 2016-ban mindösszesen 350 ezer forintnyi önkormányzati támogatásból gazdálkodhatott, de egy évvel később is csak 1 millió forintot kaptak. Budaörs vezetése jóval bőkezűbb volt: a kerületben lévő menhelynek három éve 12 millió forintot szavaztak meg, 2017-ben pedig 11 762 000 forintot.

    Érdekes, hogy hogyan alakultak az 1 százalékos felajánlások a két szervezet tekintetében. A Rex Kutyaotthon Alapítvány 2016-ban 70,67 millió forintot kapott az adózóktól, 2017-ben pedig 60,29 millió forintot. Budaörs szerényebb forrást használhatott fel: 2016-ban mintegy 11,24 millió forintból, egy évvel később 9,89 millió forintot kaptak a felajánlóktól. Ezeknek a pénzeknek ugyanakkor nem örülhettek sokáig:

  • Újpesten évente 500 állatot fogadnak be, amiből körülbelül 350-et tudnak örökbe adni,
  • Budaörsön pedig szintén 500 állat fordul meg évente.
  • Az örökbefogadások dinamikája tavasszal a legintenzívebb
    Fotó: Halil Sagirkaya / Anadolu Agency / AFP

    Öröm az ürömben, hogy előbb-utóbb szinte minden állat gazdára talál, a Rex Alapítvány tapasztalatai szerint az örökbefogadások dinamikája tavasszal a legintenzívebb. A budaörsi szervezet viszont azt közölte: folyamatosan másfélszer annyi állatot kell befogadniuk, mint amennyi férőhelyük van.

    A legnagyobb problémát a menhelyek működése kapcsán viszont nem a forráshiány jelenti.

    Újpesten úgy vélik, hogy a legnagyobb gond a szaporítók működésével van: a talált állatok negyede nincs megjelölve, és az „indokolt” ivartalanításokat sem hajtják végre az állatokon. A Budaörsi Állatmenhely azt mondta, szerintük az emberek közömbösségével van baj az állatokkal szemben, és jelentős hátrány a tudatlanságuk is. Ezek mellett ők is az ivartalanítás hiányát említették.

    Menhelyek szorozva hárommal

    „Önkormányzati intézmény lévén működésünk költségeit a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza, azon belül pedig a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti igazgatóság fennhatósága alá tartozunk” – mondta el lapunknak a FÖRI Állategészségügyi Szolgálat. Tájékoztatásuk szerint az Illatos úton található telepen évente 1500-2000 állat fordul meg, de mivel több mint 7 éve nem kellett helyhiány miatt egyetlen állatot sem elaltatniuk, így – a gyógyíthatatlan beteg állatok kivételével – valamennyi állatot örökbe tudják adni. Elmondásuk szerint a szilveszteri petárdázások után, és a nyári szünidő közeledtével kerül be a legtöbb állat hozzájuk, míg a legtöbben tavasszal jelentkeznek náluk örökbefogadási szándékkal. A legtöbb problémát a felelőtlen állattartás következményei okozzák, amibe beletartoznak az elhanyagolt állapotú állatok, a felesleges szaporulatok, valamint a chip nélküliség is – közölték.

     

    Google News Világgazdaság
    A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.