Hazánkban az állatmenhelyek nincsenek könnyű helyzetben – külön támogatást az államtól nem remélhetnek, az önkormányzatoktól is csak valamennyit. Az igazán fontos forrást így csak az adózók 1 százalékos felajánlásai jelentik számukra,
a VG.hu által megkérdezett alapítványok munkájuk kapcsán mégsem a pénzhiányt látják a legégetőbb problémának.
Nehéz megsaccolni hányan lehetnek
Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem rendelkezik statisztikával az országban élő házikedvencek egyedszámaival kapcsolatosan, de a European Pet Food Industry Federation (Európai Állateledel Ipari Szövetség) 2017-es közzétett statisztikájából képet alkothatunk arról, mekkora állatpopuláció él hazánkban – írta a napokban az Opten céginformációs szolgáltató. Ennek alapján 2017-ben Magyarországon összesen 2,05 millió kutya és 2,28 millió macska lakott, ami azt jelenti, hogy
majdnem minden második emberre jut egy kutya vagy egy macska.
Az egyedszámok a 2014-es adatokkal összevetésben változtak: amíg a kutyák száma enyhén csökkent, addig a macskák száma több százezerrel növekedett, ugyanis 2014-ben csak 1,8 millió macska élt hazánkban.)
Fotó: Kay Nietfeld/dpa/AFP
Csekély támogatás, brutális pörgés
– sorolták a VG.hu által megkérdezett állatmenhelyek annak kapcsán, hogy miből finanszírozzák működésüket. Köztudott ugyanis, hogy az állatmentők gyakran küzdenek kapacitás-, és helyhiánnyal. Ennek ellenére az állatokat egészségügyi ellátásban részesítik és folyamatosan foglalkoznak velük (például etetés, séta, játék vagy éppen gazda keresés).
Ami egyértelműen leszögezhető: ha a szervezetek csak az éves önkormányzati támogatásokra támaszkodhatnának, úgy bizonyára a legtöbbjük lehúzhatná a rolót.
Ez olvasható ki legalábbis az újpesti REX Kutyaotthon Alapítvány, valamint a Budaörsi Állatmenhely legfrissebb, 2017-es éves beszámolójából. E szerint az előbbi menhely 2016-ban mindösszesen 350 ezer forintnyi önkormányzati támogatásból gazdálkodhatott, de egy évvel később is csak 1 millió forintot kaptak. Budaörs vezetése jóval bőkezűbb volt: a kerületben lévő menhelynek három éve 12 millió forintot szavaztak meg, 2017-ben pedig 11 762 000 forintot.
Érdekes, hogy hogyan alakultak az 1 százalékos felajánlások a két szervezet tekintetében. A Rex Kutyaotthon Alapítvány 2016-ban 70,67 millió forintot kapott az adózóktól, 2017-ben pedig 60,29 millió forintot. Budaörs szerényebb forrást használhatott fel: 2016-ban mintegy 11,24 millió forintból, egy évvel később 9,89 millió forintot kaptak a felajánlóktól. Ezeknek a pénzeknek ugyanakkor nem örülhettek sokáig:
Fotó: Halil Sagirkaya / Anadolu Agency / AFP
Öröm az ürömben, hogy előbb-utóbb szinte minden állat gazdára talál, a Rex Alapítvány tapasztalatai szerint az örökbefogadások dinamikája tavasszal a legintenzívebb. A budaörsi szervezet viszont azt közölte: folyamatosan másfélszer annyi állatot kell befogadniuk, mint amennyi férőhelyük van.
A legnagyobb problémát a menhelyek működése kapcsán viszont nem a forráshiány jelenti.
Újpesten úgy vélik, hogy a legnagyobb gond a szaporítók működésével van: a talált állatok negyede nincs megjelölve, és az „indokolt” ivartalanításokat sem hajtják végre az állatokon. A Budaörsi Állatmenhely azt mondta, szerintük az emberek közömbösségével van baj az állatokkal szemben, és jelentős hátrány a tudatlanságuk is. Ezek mellett ők is az ivartalanítás hiányát említették.
Menhelyek szorozva hárommal
„Önkormányzati intézmény lévén működésünk költségeit a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza, azon belül pedig a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti igazgatóság fennhatósága alá tartozunk” – mondta el lapunknak a FÖRI Állategészségügyi Szolgálat. Tájékoztatásuk szerint az Illatos úton található telepen évente 1500-2000 állat fordul meg, de mivel több mint 7 éve nem kellett helyhiány miatt egyetlen állatot sem elaltatniuk, így – a gyógyíthatatlan beteg állatok kivételével – valamennyi állatot örökbe tudják adni. Elmondásuk szerint a szilveszteri petárdázások után, és a nyári szünidő közeledtével kerül be a legtöbb állat hozzájuk, míg a legtöbben tavasszal jelentkeznek náluk örökbefogadási szándékkal. A legtöbb problémát a felelőtlen állattartás következményei okozzák, amibe beletartoznak az elhanyagolt állapotú állatok, a felesleges szaporulatok, valamint a chip nélküliség is – közölték.
