„Lakosságarányos becslések alapján évi 250 vakvezető kutya szolgálatba állítására lenne szükség, ehelyett összesen jelenleg 200 ilyen állat van szolgálatban” – nyilatkozta a VG.hu megkeresésére a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola. Az intézményt azután kerestük meg, hogy kiderült, a látássérülteknek 1-3 évet kell várniuk arra, hogy egy négylábú segítőtársat kapjanak.
Ennek kapcsán sajnos az iskola sem tudott biztatót mondani, elmondásuk szerint összesen 20 ezer vak ember él hazánkban, de csupán 1 százalékuknak van vakvezető kutyája. Az intézmény várólistája pedig hosszúra nyúlik:
jelen pillanatban 60-an várnak négylábú segítőtársra.
A várakozási idő túlságosan hosszú, mindenképpen több vakvezető kutyára van szükség Magyarországon, de a vak emberek ilyen állatokkal történő támogatása komplett szolgáltatást jelent.
Fotó: AFP
„A megfelelő kutyák tenyésztése, a kölykök felnevelése és szocializációja, a ténylegesen alkalmas egyedek kiválasztása és hat hónapos speciális kiképzése, a látássérült gazda rehabilitációja és felkészítése az önálló közlekedésre, a kutyával való közös tanulásuk, majd vizsgáztatásuk, az élethosszig tartó utánkövetésük és támogatásuk szakképzett munkatársakat, komoly infrastruktúrát, végeredményben tehát jelentős anyagi forrásokat igényel” – közölte az intézmény. Hangsúlyozták,
ma Magyarországon két olyan iskola működik, amely a nemzetközi besorolás szerint eléri a „kis iskola” kapacitást (körülbelül 15 kutya kibocsátása évente)
és ezen kívül még 2-3 alkalminak minősülő képzőhely tevékenykedik (maximum 3 kutya szolgálatba állítása évente).
https://youtu.be/qyQ_ETxkjwM
A komplex szolgáltatás bővítéséhez a képzőhelyek infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztésre lenne szükség, amihez a jelenlegi forrásokat meg kellene többszörözni.
Ugyanis a komplex szolgáltatási folyamatra (ami 10 évet vesz igénybe) jutó teljes közvetlen költség mintegy ötmillió forint. A nyugat-európai kalkulációk ennek a többszörösét említik.
A humán erőforrást tekintve a jogszabály kötelezővé teszi, hogy „vakvezető kutya kiképzésén” OKJ képzettségű szakemberek és rehabilitációs szakemberek, illetve gyógypedagógusok működjenek közre. Intézményünkben viszont mellettük állattenyésztő mérnök, pszichológus, gyógytornász és civilek is szerepet kapnak – közölte az iskola. Felhívták a figyelmet, hogy a képzettségi és vizsgakövetelményeket miniszteri rendelet és ahhoz kapcsolódó szabályzat rögzíti.
Összefoglalóan elmondható, hogy a kutyákkal szemben támasztott követelmények mellett különös jelentősége van a látássérült gazda rehabilitáltságának és kutyás közlekedésre való felkészültségének
– közölték. Magyarországon tehát nem a vakvezető kutyák vizsgáznak, hanem a látássérült ember tesz a vakvezető kutyájával közlekedésbiztonsági vizsgát.
Ezekre kell figyelni, ha vakvezető kutyával találkozunk
Magyarországon sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan viszonyuljanak egy vakvezető kutyához. Ezzel kapcsolatban az iskola hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy sem a kutyát sem pedig a gazdáját nem szabad közlekedés közben zavarni. „Nincs helye az észrevétlen kutyasimogatásnak, vagy a kutyák élelemmel kínálásának sem” – szögezték le. Megjegyezték viszont, hogy a látó emberek sokat segíthetnek vak társaiknak azzal, ha kérés nélkül is hangosan kimondják, hogy hányas busz érkezik a megállóba, vagy hogy éppen zöldre váltott a lámpa, esetleg valamilyen akadály, figyelmeztető tábla van az úton, ami fontos – hívta fel a figyelmet az intézmény.
