A koronavírus-járvány könnyen Donald Trump bukását okozhatja, aki előreláthatóan elveszíti a novemberi elnökválasztást, ha addigra nem sikerül megfékezni a kór terjedését, és a gazdaság nem áll talpra – erre a következtetésre jutottak az Oxford Economics kutatói. Jelentésük Ray Fairnek, a Yale egyetem közgazdászának újszerű modelljén alapul, és kizárólag gazdasági szempontok – a a rendelkezésre álló elkölthető jövedelem, valamint az – figyelembevételével készült. A munkanélküliségi ráta az év eleji 3,5 százalékról május közepére hivatalosan 13 százalékra (az állástalanok aránya valójában 20 százalék körüli) ugrott, és az intézet előrejelzése szerint aligha esik 10 százalék alá novemberre. Az egy főre eső reáljövedelem éves bázison 5,7 százalékkal csökkent a járvány kitörése óta, az éves infláció áprilisban 0,3 százalékra esett a márciusi 1,5 százalékról, és ideiglenesen mínusz 0,7 százalékos deflációba süllyedhet, a gazdaság pedig az elemzés szerint összességében rosszabb állapotban lesz, mint az 1930-as évek nagy gazdasági válsága idején.
Mindez pedig szinte legyőzhetetlen akadályt állít Trump elé, aki az előrejelzés szerint a szavazatoknak csupán a 35 százalékát szerzi majd meg, míg várható demokrata kihívója, Joe Biden a 65 százalékát.
Ilyen megalázó vereséget a Fehér Ház lakói közül utoljára az Egyesült Államok 27. elnöke, William Howard Taft szenvedett el 1912-ben, amikor a harmadik helyen végzett Woodrow Wilson és Theodore Roosevelt mögött, és mindössze két elektor szavazatát szerezte meg. A járvány hatását jól mutatja, hogy a gazdaságelemző műhely legutóbbi, februárban kiadott elemzésében még 54,9 százalékot jelzett a republikánus és 45,1 százalékot a demokrata elnökjelöltnek.
A jelentés szerint valóságos gazdasági csodára lenne szüksége az elnöknek ahhoz, hogy fordítson a helyzeten, az tehát a kérdés, hogy képes-e Trump csodát tenni. A válasz elég egyértelmű a jelentés egyik készítője, Gregory Daco szerint.
– mondta a Világgazdaságnak az Oxford Economics Egyesült Államokkal foglalkozó közgazdásza. Ezenkívül Trumpnak két, a gazdaság állapotától független esélye van:
Ha nem sikerül kilábalni a recesszióból, akkor a republikánusok elveszítik a 2016-ban megnyert Iowát, Ohiót, Wisconsint, Michigant, Pennsylvaniát, Missourit, Észak-Karolinát, ahol az intézet előrejelzése szerint súlyos gazdasági visszaesés és munkanélküliség várható a választás idején is. Ha pedig a demokrata szavazók olyan arányban mennek el választani, mint 2008-ban, akkor Biden megnyeri Floridát, Texast, valamint várhatóan Arizonát, Tennessee-t és Georgiát is, és a legnagyobb arányú győzelmet aratja a párt számára Lyndon B. Johnson 1964-es megválasztása óta.
Daco egyelőre nem látja annak a jelét, hogy a gazdaság Trump kezére játszana.
Arra számítunk, hogy a harmadik negyedévben nagyot nő majd a gazdasági aktivitás, de sajnos ez messze nem lesz elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a súlyos visszaesést
– mondta lapunknak. Mivel közgazdászként a közvélemény-kutatások politikai aspektusait nem akarta kommentálni, elhárította a választ arra a kérdésre: van-e az elnökválasztás szempontjából jelentősége annak, hogy a szavazók többsége a gazdaságot illetően változatlanul jobban bízik Trumpban, mint Bidenben? A globális pénzügyi válság miatt a 2008-as választás jó összehasonlítási alap, és azt mutatja, hogy a súlyos gazdasági stressz nem annak a pártnak a támogatottságát ugrasztja meg nagyobb mértékben, amelyik a hivatalban lévő elnököt adja. A legfrissebb Gallup-felmérés szerint tíz amerikaiból hét tapasztalja azt, hogy a gazdaság recesszióban vagy depresszióban van, vagyis logikus a következtetés, hogy a demokrata választók részvétele legalább akkora vagy magasabb lesz, mint 2008-ban. Ráadásul az Egyesült Államok történetében eddig mindig veszített a hivatalban lévő elnök, amikor a gazdaság recesszióban volt.
A hosszabb elemzést a Világgazdaság szerdai számában olvashatja!
