BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Ezek a diplomások kilátásai

Gyorsan helyezkednek el és jól keresnek a frissen végzett informatikusok, értékes a műszaki és a gazdasági diploma, megtérül a mesterképzés – egyebek mellett ezek állapíthatók meg a diplomáspálya-követési rendszer adatsoraiból, amelyeket az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elemzési főosztályának a kiadványa rendszerezett.

Félmillió forintot megközelítő bruttó bér – ennyi volt a 2017–18-as tanévben alapképzést abszolváló informatikushallgatóknak a 2019-es havi átlagkeresete. Ezzel ők vezetik az alapszakot végzettek jövedelmi rangsorát, megelőzve a szintén 400 ezer forint felett kereső műszaki és államtudományi képzettséget szerzőket, valamint a tudásukat osztatlan képzésben elsajátító orvosokat és más egészségügyi szakembereket. A lista végén a művészetközvetítési és a pedagógusképzésben tanulók állnak, akik egy évvel az alapdiplomájuk megszerzése után alig több mint bruttó 200 ezer forintot kaptak – emelte ki a Figyelő cikke.

Megéri a mesterképzés

A diplomáspálya-követési adatokból kiderül az is, hogy a legtöbb tudományágban megéri még két évet ráhúzni a BA-, valamint a BSc-képzésre, mesterdiplomával ugyanis százezer forinttal vagy akár annál is többel nőhet egy frissen végzett egyetemistának a bére. Két évvel ezelőtt az ebbe a körbe tartozó informatikusok bruttó 600–700 ezer forintot kerestek, de félmillió körül volt az átlagjövedelmük az állam-, a gazdaságtudományi és a műszaki végzettségűeknek is.

Valamelyest meglepő ugyanakkor, hogy

a bölcsészettudományi és a művészeti képzésekben nem volt szignifikáns a bérkülönbség a friss alap- és mesterdiplomások között.

Előbbiek esetében valamivel 300 ezer forint alatt, utóbbiaknál pedig csak kevéssel e fölött alakultak a fizetések. Ráadásul az MA-képzésre járt bölcsészeknek kevesebb mint a 80 százaléka végzett diplomásmunkát a vizsgált év decemberében, szemben például az informatikusokkal és a műszaki foglalkozást választókkal, akiknél 95 százalék fölötti volt ez az arány. A már említett orvosok mellett érdemes kiemelni a szintén osztatlan képzésben tanuló jogászokat, akik egy esztendővel a diplomázásuk után átlagosan 300 ezret kerestek, több mint százezerrel kevesebbet egy rezidens illetményénél.

Értékálló diplomák

Az OH-jelentés részletesen bemutatta továbbá, hogy a különböző képzési területeken mely egyetem alapdiplomájával mennyit kerestek 2019-ben az egy évvel korábban abszolváltak. Az agráriumban a Budapesti Corvinus Egyetemen frissen végzettek kapták a legmagasabb átlagbért, bruttó 430 ezer forintot. A bölcsészettudományi rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) diplomázók vezették 300 ezres átlagjövedelemmel, a gazdaságtudományok területén a Corvinus volt hallgatói domináltak (460 ezer), az informatikában és a műszaki területen pedig a műegyetemisták (610 ezer). Művészeti vonalon a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a kaposvári univerzitás diplomáját megszerzetteknek fizették a legmagasabb, 400 ezer forint feletti bért. A társadalomtudományok területén a győri Széchenyi István Egyetemen, a természettudományos szférában pedig az egri Eszterházy Károly Egyetemen tanulók álltak a fizetési lista élén,

egyaránt 320 ezer forint körüli illetménnyel.

Az osztatlan képzésben oktatott orvosok körében a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem 2018-ban végzett hallgatóinak 440 ezer forint körüli bére volt a legmagasabb két évvel ezelőtt. A jogászoknál a Károli Gáspár Református Egyetem és az ELTE könyvelhette el az ebből a szemszögből legértékesebb oklevelet (375, illetve 335 ezer forint). Az osztatlan agrárképzésben részt vettek közül pedig a Soproni Egyetem alumnijai büszkélkedhettek a legnagyobb, bruttó 380 ezres átlagkeresettel.

A béreket a foglalkoztató ágazata szerint is rangsorolta a hivatal, méghozzá úgy, hogy összevetette a 2012-ben és a 2018-ban végzett alapszakosok 2019-es átlagjövedelmét. A már hét éve diplomásoké 474 ezer forint volt, az újoncoké pedig 345 ezer. Mindkét vizsgált csoportnál azok kerestek a legjobban, akiket a villamosenergia- vagy a feldolgozóiparban, az információ-kommunikáció világában, továbbá pénzügyi, biztosítási vagy műszaki, tudományos területen alkalmaztak. A versenyszféra mindkét kör esetében többet fizetett, mint a közszféra.

Fotó: Shutterstock

Sok az egyetemistaként dolgozó

Sokat elárul a munkaerőpiaci keresletről, hogy

az informatikusoknak csaknem a kétharmada már a diplomaszerzés előtt munkába állt.

Bár a fizetések ebben a szakmában a legkimagaslóbbak, és hatalmas a kereslet a piacon az IT-szakemberek iránt, az egyetemi informatikai szakokra jelentkezők számának alakulása az elmúlt két esztendőben nem mutatott kiugró emelkedést. Sőt jelentősen visszaesett a 2019-es csúcshoz képest, amikor több mint 9700-an próbáltak bejutni valamely univerzitás informatikai képzésére. (Lásd infografikánkat!)

A felsőoktatási tanulmányaik utolsó hónapjában már dolgozók listáján az informatikusok után a gazdaságtudományi, a hitéleti és a műszaki képzésben részt vevők állnak, akik közül minden másodiknak volt munkája az oklevél átvétele előtt. Ám még az ennek a sornak a végén lévő művészetközvetítési és természettudományi terület esetében is a hallgatók mintegy 29 százaléka folytatott már a felsőfokú végzettségének a megszerzése előtt keresőtevékenységet.

Jó hír a friss alapdiplomásoknak, hogy a 2017–18-as tanévben abszolvált hallgatóknak az átlagos elhelyezkedési ideje mindössze hét hét volt.

Nem meglepő, hogy a leggyorsabban, egy hónap alatt az informatikusok találtak maguknak munkát. Az osztatlan képzésben újonnan végzett pedagógusoknak azonban még egy hónap sem kellett, hogy munkába állhassanak, de az ebből a szempontból „sereghajtó” orvosoknak és jogászoknak is csak két és fél, illetve három hónapnyi álláskeresési időre volt szükségük.

Szintén sokatmondó adat, hogy a diplomások hány százalékából lett később vállalkozó. A jelentésből az derül ki, hogy a 2012-ben végzettekből 2019-re a művészeti képzettséget szerzettek közül váltak a legtöbben egyéni vállalkozóvá, több mint a 30 százalékuk.

A cikk a Figyelő június 10-iki számában került publikálásra.

Kapcsolódó cikkek