Minden engedmény lehetőségét kizárta Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott, hétfőn kezdődő, az ukrán helyzettel kapcsolatos tárgyalások előtt – jelenti az AFP. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszterhelyettes a Washingtonból és Brüsszelből érkező jelzések kapcsán továbbá Moszkva csalódottságát fejezte ki vasárnap.
A genfi tárgyalások során az orosz és a valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) diplomatái találkoznak, miközben az Egyesült Államok igyekszik biztosítani, hogy európai szövetségesei nem szorulnak a partvonalra.
Az elmúlt év végén Oroszország több tízezer főnyi csapatot vont össze az ukrán határ közelében és garanciákat követelt a NATO-tól hohy az nem terjeszkedik tovább kelet felé.
A Kreml ragaszkodik hozzá, hogy a NATO sose vegye fel tagjai közé Ukrajnát, mely igyekszik felvételt nyerni a szövetségbe.
A tárgyalásokba az Egyesült Államok beleegyezett, jóllehet korábban nyilvánvalóvá tette, hogy az orosz javaslatok közül több is elfogadhatatlan. Az országot Wendy Sherman külügyminiszerhelyettes képviseli a megbeszéléseken. Az eredetileg hétfői kezdéssel tervezett találkozó előtt Sherman és Rjabkov vasárnap este munkavacsorán vesz majd részt – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a tárgyalások addig nem járhatnak eredménnyel, amíg Oroszország fegyvert szegez Ukrajnára. A politikus pénteken megerősítette, hogy az Egyesült Államok felkészült arra, hogy erőteljes választ adjon az orosz agresszióra, de
a diplomáciai megoldás továbbra is lehetséges és kívánatos, amennyiben Oroszország azt választja.
Az orosz elnök Vlagyimir Putyin júniusban találkozott Genfben amerikai kollégájával, Joe Bidennel, ahol megállapodtak, hogy a stabilitás érdekében Sherman és Rjabkov rendszeresen találkoznak. Később decemberben Putyin és Biden videón kétszer is tárgyaltak egymással, melyek során Biden figyelmeztette az orosz elnököt az esetleges orosz invázió súlyos következményeire.
A szóba jöhető lépések között szerepelnek szankciók Putyin bizalmasaival szemben, az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezésének teljes leállítása és legvégső esetben az orosz kapcsolatok letiltása a nemzetközi bankrendszerről. Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő szerint a támadás hatására Washington növelné a keleti NATO-tagok – mint Lengyelország vagy a balti államok – területén állomásozó csapatok létszámát is.
Az szolidaritását kifejezendő Ukrajnába látogatott Josep Borrell külügyi biztos is, noha a legszigorúbb lépések kapcsán több tagállam álláspontja is kérdéses. Ennek ellenére az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen leszögezte, hogy legyen bármi is a megoldás, annak része kell, hogy legyen Európa is.
Oroszország ragaszkodik ahhoz az állításhoz, hogy a hidegháború után becsapták, amikor azt ígérték, nem kerül sor a NATO bővítésére. Ehelyett az történt, hogy a szövetség felvette az egykori Varsó Szerződés legtöbb tagját és a három balti országot is sorai közé.
Miután Ukrajnában forradalom kergette el az oroszbarát vezetést, az országra 2014 óta egyre erősebb nyomást igyekszik Moszkva gyakorolni. Ennek keretében az Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet és támogatást nyújt az ország keleti részén kirobbant felkelésnek. A konfliktusban több mint 13 ezren meghaltak.
Ugyanakkor Oroszországnak be kellett avatkoznia tavaly a Belaruszban kirobbant felkelés és a mostani kazahsztáni események kapcsán is, hogy szövetségesei megőrizhessék hatalmukat ezen országokban. Moszkva azonban ragaszkodik hozzá, hogy a tárgyalásoktól kézzelfogható előrelépést vár.
Pénteken Jens Stoltenberg NATO főtitkár a szövetség külügyminisztereit arra figyelmeztette, hogy az orosz invázió veszélye nem múlt el, ugyanakkor John Herbst egykori Ukrajnába delegált amerikai nagykövet az orosz csapatösszevonásokat óriási blöffnek nevezte Putyin részéről, ezért úgy gondolja, hogy amíg a Biden-kormány fellépése nem gyengül, nem valószínű nagyszabású orosz támadás. Kisebb akciók lehetőségét azonban nem zárta ki.
