Nem könnyű az élet manapság Kelet-Ukrajnában. A fegyveres konfliktus mellett a helyiek próbálják élni mindennapi életüket, ám érhető okokból sokszor nem egyszerű. A Reuters megszólaltatott két olyan embert, akik a háború mellett élik életüket.
A nyugdíjas Viktor Donyeckben, míg az építőipari vállalat menedzsereként tevékenykedő Viktoria Makarova Harkov (Kharkiv) városában él ilyen körülmények között.
Donyeck a kelet-ukrajnai régió egyik olyan városa, amely a harcok középpontjában áll. Az oroszok által támogatott szeparatisták vívnak fegyveres harcot az ukrán hadsereggel.
Viktor a frontvonaltól néhány kilométerre, egy panzióban lakik. Kap nyugdíjat az ukrán államtól, amihez a gyakorlatban azonban nehéz hozzájutni. Komorként festi le a mindennapokat. Idejét azzal tölti, hogy olajportrékat készít oroszországi rokonairól. Tavaly három tájképet és két portrét adott el, de csak némi aprót kapott értük.
Az egyik füled a párnán van, a másikkal figyeled a szirénát, ami ha megszólal, akkor a pincébe kell rohannod. Mindannyiunknak békére lenne szüksége
– mesélte Viktor, aki a vezetéknevét nem volt hajlandó elárulni.
Kinek van ránk szüksége?
Harkov az orosz határtól mindössze 40 kilométerre fekszik. Itt él Viktoria Makarova, aki amellett, hogy egy építőipari vállalat menedzsereként dolgozik, önvédelmi tanfolyamra jelentkezett, ami egyre népszerűbb a civilek körében.
„Nem fogjuk elhagyni szeretett városunkat, ez pedig azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk megvédeni magunkat” – mondta.
„Minden egyes orosz fenyegetésre reagál az ukrán lakosság önvédelmi reflexe. Meg akarják tanulni, hogyan tudják megvédeni magukat” – mondta Igor Puskarev, aki önvédelmi tanfolyamokat tart.
Az oroszok által támogatott lázadók kezén lévő Donyecki Népköztársaság mellett egy kis faluban él Szvetlana, aki beletörődött a helyzetébe.
Bármi is történik, otthon maradunk. Talán túléljük, talán nem. Félünk, de hová mehetnénk, kinek van ránk szüksége?
– mondta.
Az ukrán kormány adatai szerint 2014 óta 15 ezren haltak meg a szakadárok és a hadsereg közötti harcokban. A háború a Krím félsziget orosz annektálását követően robbant ki. Tavaly decemberben közel 100 ezer orosz katona sorakozott fel az ukrán határnál, amit a Nyugat orosz fenyegetésként aposztrofált. Moszkva azóta is tagadja, hogy támadásra készülne.
A Nyugat egységesen válaszolhat egy orosz támadásra
Hétfőn Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arról beszélt, Moszkva nem készül támadásra, csupán a Nyugat vizionálja ezt. Boris Johnson brit kormányfő azonban kedden bejelentette, hogy van remény az egységes nyugati fellépésre amennyiben az orosz katonák mégis megindulnak Ukrajna irányába.
A miniszterelnök ugyanakkor alig burkolt utalásokat tesz arra, hogy a nyugati országok között nem teljes a nézetazonosság a Moszkva elleni szankciók ügyében, és London emiatt nyomást gyakorol szövetségeseire.
A The Times című konzervatív brit napilapnak írt cikkében Johnson kiemeli: Nagy-Britannia diplomáciai erőfeszítéseinek elsődleges és legsürgősebb célja az ukrajnai válság enyhítése és az Ukrajna elleni újabb orosz invázió katasztrófájának megakadályozása az elrettentés és a párbeszéd elegyének alkalmazásával.
Johnson szerint az Ukrajna határainál most felvonult orosz haderő mellett eltörpülnek azok az alakulatok, amelyek 2014-ben elfoglalták a Krím félszigetet. Hozzátette: a jelenlegi katonai erőösszevonáshoz hasonlóra a hidegháború óta nem volt példa Európában.
Van ok azonban a reménykedésre: a szövetségesek közötti véleménybéli árnyalatok ellenére a Nyugat egyetért abban, hogy egységes választ kell adni az Ukrajna elleni bármiféle további orosz támadásra – fogalmazott.
Johnson szerint az Egyesült Államok és Európa minden eddiginél keményebb szankciókat léptetne életbe Oroszország ellen. A büntetőcsomag ugyanakkor még nem állt össze teljesen. London sürgeti szövetségeseit, és azt szeretné, ha a baráti országok szankciós intézkedései készen állnának az azonnali érvénybe léptetésre, „amint az első orosz katona beteszi a lábát Ukrajna szuverén területére”.
London mindemellett fontolóra vette, hogy Typhoon harci repülőgépeket és hadihajókat vezényeljen Délkelet-Európa védelmére, és kész további haderőt átcsoportosítani a kelet-európai szövetségesek biztonságának növelésére.
Üzenet a Kremlnek: katonákat küld Johnson az európai határok megerősítéséreA brit kormányfő szerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, az tragédia lenne Európa számára. |
Ben Wallace brit védelmi miniszter előző nap bejelentette, hogy Nagy-Britannia a közeljövőben 350 katonát vezényel Lengyelországba. A brit kormány emellett mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának megkétszerezését is. Jelenleg több mint 900 brit katona állomásozik Észtországban.
Boris Johnson az elmúlt hetekben kétszer is tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyinnal, a múlt héten Ukrajnába látogatott, Liz Truss brit külügyminiszter pedig várhatóan e héten Moszkvába utazik.
Ben Wallace védelmi miniszter a múlt héten Budapesten, valamint Szlovéniában és Horvátországban tárgyalt.
