Az egész világ érdeklődve figyeli az orosz-ukrán konfliktus napi eseményeit. A világ nagy részét az foglalkoztatja, hogy Putyin megtámadja-e nyugati szomszédját, vagy csupán a zavarkeltés az orosz elnök elsődleges célja.
Az események egyik leglelkesebb megfigyelője Kína, aki olyan szemmel figyeli a történéseket, hogy milyen tapasztalatokat tud leszűrni Tajvannal kapcsolatos politikájának megvalósítása során – számolt be róla a CNBC.
Kína a közelmúltban sokadik alkalommal nyilvánította ki újraegyesülési szándékát Tajvannal, akit soha nem ismert el önálló államként, mindig is saját területeként tekintett a szigetországra.
Bár a CNBC-nek nyilatkozó elemzők szerint egy Ukrajna elleni orosz támadás nem vezetne automatikusan egy Tajvan elleni Kínai támadáshoz, minden bizonnyal mind Kína, mind Tajvan kiemelt figyelemmel követi az európai eseményeket.
Azt ugyanakkor elmondták, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök számára fontos visszajelzés, hogy az Amerikai Egyesült Államok hogyan reagál az Ukrajnával kapcsolatos orosz lépésekre, mert hasonló lépések várhatóak Washingtontól egy esetleges tajvani beavatkozás estében is – utalt rá Robert Daly, a Kissinger Institute on China igazgatója.
Azonban Ukrajnát és Tajvant ebben az esetben nem állítanám be párhuzamosnak. Peking bizonyára tisztában van vele, hogy Tajvan fontosabb az Egyesült Államok számára, mint Ukrajna – fűzte hozzá a szakértő, rávilágítva, hogy a sziget központi szerepet játszik az amerikaik Csendes-óceáni térségre vonatkozó biztonsági stratégiájában.
A jelenleg is zajló pekingi téli olimpia előtt Oroszország és Kína vezető tisztviselői többször is tárgyaltak, és minden korábbinál erősebb együttműködésről beszéltek a nyilvánosság előtt.
Putyin és Hszi február 4-én közös nyilatkozatban szólították fel a nyugati világot, hogy hagyjon fel ideologizált hidegháborús megközelítéseivel. Mindkét ország ellenzi a további bővítését.
Putyin egyik legfontosabb célja, és gyakori követelése, hogy az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna ne csatlakozzon a nyugati szövetséghez.
Ian Bremmer, az Eurasia Group tanácsadó cég elnöke és alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy bár nem verte nagy dobra a hivatalos állásfoglalásokban, de Kína általában véve támogatta Oroszország Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.
"Fel kell készülni arra, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók esetén a kínai kormány valószínűleg közbelép, gazdasági valamint technológiai téren erősítheti együttműködését Moszkvával – mondta el Bremmer.
Mit gondol Tajvan?
Tajvan nem meglepő módon elítélte Oroszország és Kína közös nyilatkozatát, különösen azt a részét, amely támogatja az Egy Kína elvét, és megerősíti, hogy Tajvan Kína elidegeníthetetlen része.
A Longview Global Advisors geopolitikai tanácsadó cég elnöke, DJ Peterson szerint Tajvan párhuzamot lát önmaga és a kelet-európai országok között, hiszen ő is nagyobb, erősebb állam árnyékában kénytelen élni.
Emiatt nem véletlen, hogy az ázsiai szigetország mélyebb kapcsolatokat igyekszik kialakítani a balti államokkal. Lettország, Litvánia és Észtország törvényhozói novemberben találkoztak Csai Ing-ven tajvani elnökkel.
Tajvan számára kiemelt jelentőségű, hogy mi történik Ukrajnában. Peking ugyanis fogja a szankciók szintjét és intenzitását egyarát – ismertette Peterson.
A szakértők nem számítanak háborúra
Politikai elemzők szerint bár Kína követni fogja az orosz-ukrán válságot, ez nem jelenti azt, hogy saját katonai akciót hajtson végre Tajvan ellen.
Pekingnek nemcsak gazdasági érdekei vannak, hanem Oroszországgal közös diplomáciai céljai is a nyugati puha hatalom és a liberális intézmények aláásására
– emelte ki Julia Pamilih, az Egyesült Királyság törvényhozóiból álló Kínai Kutatócsoport igazgatója.
Azonban Tajvan nem Ukrajna. Kína stratégiája, hogy a Tajvan kapcsán jelenleg érvényben lévő status quót a maga javára fordítsa, legalább annyira gazdasági és diplomáciai, mint katonai jellegű
– fűzte hozzá a szakértő.
Év elején Tajvan tiltakozott a kínai harci gépek a szigetállam légterébe történő ismételt behatolása ellen.
Pekingi forgatókönyvek szerint az Oroszország és Ukrajna közötti katonai eszkaláció nem valószínű
– vélekedett Andrius Tursa és Gabriel Wildau, akik a Teneo Intelligence tanácsadó cég elemzői.
Ha azonban az európai biztonsági helyzet romlása megköveteli, hogy az amerikai hadsereg az ázsiai-csendes-óceáni térségben állomásozó csapatait e területektől jóval távolabbra csoportosítsa át, az lehetőséget teremthet Kína számára a térségben folytatott tevékenységének fokozására – tették hozzá.
Jelenleg semmi jele annak, hogy Kína készen állna arra, hogy hamarosan megmozduljon Tajvanon
– nyugtatta meg az újságírókat a CNBC műsorában Bonny Lin, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának ázsiai biztonságért felelős főmunkatársa.
