Novák Katalin Magyarország új köztársasági elnöke, miután az érvényes és eredményes szavazáson 137 voksot kapott a kormánypártok köztársaságielnök-jelöltjeként. A szavazáson 195 képviselő vett részt, összesen 193 szavazatok adtak le, ezekből 5 érvénytelen, 188 érvényes.
Novák Katalin 137, Róna Péter 51 szavazatot kapott. A szavazás érvényes és eredményes volt.
Novák Katalin köztársasági elnökként május 10-én lép hivatalba.
Már éppen kezdtük visszanyerni a koronavírus-járvány előtti életünk biztonságát és szabadságát, miközben siratjuk veszteségeinket, már tudtunk újra örülni egymásnak. És akkor elszabadul ez a másik pusztító vírus
– mondta Novák Katalin korábban a nyitóbeszédében. A kormánypártok köztársaságielnök-jelöltje hozzátette, tizenegy napja háború van a szomszédban, egy olyan országban ahol a határ másik oldalán is magyarok aggódnak az életükért. Az Ukrajnában zajló háború mindent megváltoztatott, sokan önkénteskednek, ezrek nyitják meg otthonaikat a menekültek előtt – mondta. Novák Katalin szerint
az Oroszország által indított háború védhetetlen és megmagyarázhatatlan.
„Annak a nemzedéknek vagyok a tagja, amely készen kapta a függetlenséget, és nem hagyjuk, hogy oroszrulettet játszanak az országgal. Nekünk nem kellett megtanulni, hogy milyen orosz megszállás alatt élni, de nem majmolni akarjuk a nyugatot ” – mondta
Európához tartozunk, és Európa hozzánk, ezen változtatni nem akarunk
– jelentette ki Novák Katalin. A politikus azt is mondta, hogy államfőként minden magyart képviselnie kell, ehhez a feladathoz pedig a másik megértése szükséges. „Én is maradok, aki vagyok. A nekem adott talentumokat arra fogom használni, hogy eljussak azokhoz, akiknek a békesség és a megértés üzenetére van szüksége” – mondta.
Nem akkor tudom azokat is képviselni, akiknek más a hite, ha leveszem a keresztet, hanem ha a szívemhez szorítom és a hitemből merítek erő
– mondta.
Novák Katalin kifejtette, hogy nem a törvények lebontásán kíván dolgozni, hanem az Alaptörvény szellemében azok betartásán és betartatásán, aki azzal zárta beszédét: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
Melyik tragédia áldozatait kellene mellőznünk ahhoz, hogy létrejöjjön az a kifejezhető egység, amit az Alaptörvény megkövetel a köztársasági elnöktől? Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól?
– tette fel a kérdést Róna Péter közgazdász, az ellenzéki pártok köztársaságielnök-jelöltje. A jelölt azt mondta, hogy ne csorbítsuk, ne rongáljuk azt, amiben van közös megegyezés,
például abban, hogy mi magyarok a nyugathoz kívánunk tartozni.
Hiszem, hogy mindaz, amiben 56-ban és 89-ben bíztunk és hittünk, még a mienk lehet: hogy demokratikus államként megbecsült tagjai lehetünk az európai közösségnek
– fejezte be beszédét Róna Péter.
Új államfőt választ az országgyűlés
Titkos szavazáson, öt évre választják az államfőt, az első szavazás akkor eredményes, ha valamelyik jelölt megkapja a jelenlévő képviselők kétharmadának támogatását.
Amennyiben ez nem történik meg, akkor második fordulót tartanak, amikor már a több szavazatot kapott jelöltet választják államfőnek. A képviselők az üléstermen kívül, titkosan szavaznak, az erre a célra készített, lebélyegzett szavazólapon.
Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyi utolsó kormányinfón jelentette be, hogy Fidesz-frakció Novák Katalin minisztert jelöli Áder János köztársasági elnök utódjának. A magyar alkotmányos rend két ciklust rendel a köztársasági elnöknek. Az eljárásrend szerint a kormánypárti képviselők javaslata alapján történik a jelölés.
Novák Katalin 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériumában a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, 2017 novemberétől a Fidesz alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020. október 1-től családokért felelős tárca nélküli miniszter. A politikus december 31-ével lemondott a családokért felelős miniszteri tisztségéről.
