Finnország hamarosan dönt a katonai védelmi szövetséghez, a NATO-hoz való csatlakozásról, ami alapvető változást jelentene a külpolitikájában, és amellyel a Vlagyimir Putyin elnök által irányított Oroszországot is maga ellen fordíthatja.
Finnország – mely 1340 kilométeres szárazföldi határon osztozik Oroszországgal – a külpolitikáját tekintve évtizedek óta kötéltáncot jár a Moszkva és a Nyugat között. A hidegháború idején a semlegesség mellett tette le a voksát, ezért kerülte a nyílt konfrontációt Oroszországgal.
A hosszú ideje tartó semlegességi politika azonban hamarosan véget érhet azáltal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A finn közvélemény a NATO-csatlakozás mellett áll
Jacob Kirkegaard, az egyesült államokbeli Német Marshall Alap vezető munkatársa a CNBC -nek adott interjúja szerint Finnország NATO-csatlakozása véget vetne „a Kelet és Nyugat közötti kényszerű semlegességnek”. A szakértő elmondta, Oroszország ukrajnai akciói arra kényszerítik a korábban semleges országokat, hogy teljes mértékben elkötelezzék magukat a mellett.
A NATO-tagországok eddig katonai felszereléssel támogatták Ukrajnát, de nem voltak hajlandók csapatokat küldeni, mivel ez nyílt konfrontációt eredményezne Oroszország és a Nyugat között. A NATO egyik vezérelve, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül.
A közvélemény-kutatók szerint az orosz–ukrán háború február 24-i kirobbanása óta a finnek többsége támogatja a NATO-hoz való csatlakozást. Alexander Stubb volt finn miniszterelnök csütörtökön azt mondta, Finnország május közepén nyújthatja be a tagfelvételi kérelmét, és Sanna Marin jelenlegi miniszterelnök is azt hangsúlyozta, hogy hetekben belül meghozhatják a döntést ez ügyben.
Finnország földrajzi elhelyezkedése és katonai képessége a NATO számára is nagy előnyt jelentene,
amit a szövetség főtitkárának, Jens Stoltenbergnek az a nyilatkozata is alátámaszt, hogy Finnországot szívesen fogadnák a tagok közé.
Gyorsan a NATO-ban találhatják magukat a svédek és a finnekA szervezet főtitkára jelezte: ha a két ország úgy dönt, kéri a felvételét a katonai szövetségbe, a NATO-ban tárt karokkal várják őket. |
A csatlakozás kockázatai
Ugyanakkor a finnek tisztában vannak a szövetséghez való csatlakozás kockázataival is. A Kreml többször is hangsúlyozta, hogy ellenzi a NATO bővítését, ami állításuk szerint egyik oka volt Ukrajna megtámadásának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az invázió előtt hangot annak a kérésének, hogy csatlakozna a védelmi szövetséghez, de azóta elismerte, hogy ez a jelenlegi helyzetben valószínűtlen.
Az április közepén a finn parlamentnek benyújtott jelentésben a külügyminisztérium kifejtette, amennyiben Finnország felveszi a NATO-tagságot, fel kell készülnie az orosz részről történő nyomásgyakorlásra és a Finnország és Oroszország határán tapasztalható növekvő feszültségekre. Finnország NATO-csatlakozása esetén Oroszország indokoltnak tartja a felbomlott katonai egyensúly helyreállítását.
Bárhogy is lesz Ukrajnában, az oroszok küszöbére lép a NATOSzinte biztosra vehető, hogy Finnország heteken belül a NATO-csatlakozás mellett dönt, és majdnem biztosan a svédek is. |
Finnország NATO-csatlakozási szándéka Svédországot is felbátorította.
A finn NATO-csatlakozással egy időben az általában hezitálóbb Svédország is a csatlakozás mellett dönthet. Ezzel Svédország több évszázados semlegessége érhet véget, és a NATO jelentős katonai hatalommal és fegyvergyártóval bővülhet
– tette hozzá Kirkegaard.
Dobták a Roszatomot
A finnek a Roszatom leányvállalatával, a RAOS Projecttel érvényben lévő, a Hanhikivi 1 atomerőműre vonatkozó szállítási szerződést is felmondták. Az indok, hogy a RAOS Project jelentős késésekkel szállította a szükséges alkatrészeket, ráadásul az Ukrajnában zajló háború is nehezítette a beruházást.
