Elszállították Kijevbe néhány ukrán fegyveres holttestét, akiket korábban Mariupol kikötőjének védelme alatt öltek meg – közölték a katonák családjai. Azt mondták, ez egy Oroszországgal kötött csereügylet része volt, amelyben mindkét fél összesen 160 elesett katona földi maradványait cserélte ki egymással. Moszkva nem kommentálta a hírt.
A BBC beszámolója szerint az elesett harcosok heteket töltöttek a város Azovsztal acélművében. Májusban a túlélők fogságba estek, a hírek szerint több mint 1000 Mariupolban elfogott ukrán katonát szállítottak Oroszországba.
A katonákat, akiket az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai erők által ellenőrzött helyeken tartottak fogva, vizsgálat céljából Oroszországba vitték – közölte egy orosz forrás az állami orosz hírügynökséggel. Ugyanez a forrás azt is mondta, hogy később is várhatók még fogolyszállítások.
Ukrán részről nem erősítették meg, de korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy
több mint 2500 azovsztali védőt – köztük határőröket, rendőröket és területi védelmet is – tart fogva Oroszország.
Fotó: Leon Klein / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Kijev szerint Mariupol utolsó védői életük megóvására kaptak parancsot, miután sikeresen teljesítették fő céljukat, hogy az oroszokat feltartóztassák, és ne engedjék átcsoportosítani a csapataikat a kulcsfontosságú harcterekre. Moszkva szerint az ukrán védők megadásra kényszerültek.
Mariupolt májusban foglalta el Oroszország, miután hónapokig tartó ostrom és heves ágyúzás után gyakorlatilag kiirtották a várost. Ukrán tisztviselők becslése szerint több tízezer embert, köztük gyerekeket is megöltek.
Arra is figyelmeztettek, hogy kolera törhet ki a városban, ahol a feltételezések szerint sok holttest még mindig a romok alatt van, és a szennyvíz állítólag ellepte a fő vízellátási láncokat.
Hétfőn a Telegramon az ukrán harcosok családjai közölték, hogy az Azovsztal védőinek holttestei megérkeztek az ukrán fővárosba. Azt mondták, hogy ezek egyharmada az Azov ezredbe harcolt, és a beazonosításuk még folyamatban van, ami akár három hónapig is eltarthat.
Irina Kuksenkova orosz haditudósító pénteken arról számolt be, hogy a csere valóban az ukrán és az orosz erők érintkezési vonalán zajlott a dél-zaporizzsjai régióban. Zelenszkij elnök közölte, hogy az ukrán hírszerzés a túlélő harcosok szabadon bocsátását célzó terven dolgozik, de további részleteket nem közölt. Kijev mindet át akarja adni, de több vezető orosz törvényhozó azt követeli, hogy a katonák egy részét – konkrétan az Azov ezredből – állítsák bíróság elé.
Az ezredet 2014-ben hozták létre, egyes tagjai kezdetben szélsőjobboldali csoportokhoz kapcsolódtak, Kijev szerint az egység azóta megreformálódott, és mára kívül esik a politikán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy a február 24-én indított „különleges katonai művelete” Ukrajna nácimentesítésére és demilitarizálására irányult, igaz, idáig egyszer sem szolgáltatott bizonyítékot állításainak alátámasztására. Ukrajnában azonban sokan nemzeti hősöknek tekintik az Azov-katonákat, akik szerint Putyin elnök neonáci rezsimje ellen harcolnak.
