A világháború óta egyetlen német kormánynak sem kellett egyszerre ennyi problémával szembenéznie, mint most az Olaf Scholz kancellár vezette kabinetnek. Az orosz–ukrán háború minden korábbi zöld elképzelést és tervet kukába dobott, Németország pedig egy rendkívül súlyos energiaválsággal néz szembe – írja a Deutsche Welle című hírtelevízió angol nyelvű oldala.
Az orosz gázszállításoknak vége, az árak emelkednek, és már a szénerőművek újraindítása is napirendre került, pedig környezetkárosító hatásuk miatt eddig tiltólistán szerepeltek Berlinben. Egy júniusi közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 52 százaléka ennek ellenére kitartana a korábbi zöld terv mellett, 43 százalék viszont már úgy gondolja, hogy az egészet sutba kellene dobni.
Füstbe ment terv
Ennél is nagyobb viszont azok aránya, akik úgy látják, a kabinet rosszul kezeli az orosz–ukrán háborút (56 százalék), és 66 százalék azzal az erőfeszítéssel sem elégedett, amelyet a kormány az energiaellátás biztosításáért tesz. Az inflációkezelés pedig még rosszabb megítélés alá esik: 76 százalék szerint hatástalan az az intézkedéscsomag, amellyel a drágulást szeretné letörni a német kormány. Egyedül az úgynevezett klímabérlet mellett állnak ki sokan, amelyet annak ellenére is meghosszabbítanának a német válaszadók, hogy nem igazán sült el jól a felhasználása.
Meddig tart a szolidaritás?
A DW szerint a számokból az szűrhető le, hogy bár a németek most még elkötelezettek Ukrajna mellett, a támogatás nem tart ki a végsőkig. A német gazdaság helyzete hétről hétre romlik, és már csak a lakosság 57 százaléka gondolja úgy, hogy azon az áron is ki kell tartani az Oroszországot sújtó szankciók mellett, ha emiatt emelkednek az energia- és élelmiszerárak. Ebben a kérdésben egyébként kettészakadt az ország, markáns véleménykülönbség van Nyugat- és Kelet-Németország között. Ezek alapján tehát elérkezhet az a pont, amikor Németország elengedheti Ukrajna kezét, és a saját gazdasági érdekeit helyezi majd előtérbe.
