Az állami szintű terrortámadás lehetőségét is felvetette csütörtökön az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket megrongáló rendkívüli eseményekkel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hangsúlyozva, hogy a történtek kivizsgálása nemzetközi együttműködést igényel.
A szóvivő a két gázvezetékkel történteket példátlan jellegű eseményeknek nevezte újságíróknak nyilatkozva.
Nyilvánvaló, hogy itt több ország együttműködésére lesz szükség. Olyan körülmények között, amikor a kommunikáció akut hiánya tapasztalható, és sok ország nem hajlandó velünk együttműködni ilyen érzékeny területeken, sok kérdés merül fel. Ez rendkívül veszélyes helyzet, amely sürgős vizsgálatot igényel.
– fogalmazott Peszkov, majd így folytatta:
Ez egy incidens. Egyelőre nem tudunk egyértelműbb minősítést adni. (…) Természetesen nagyon nehéz lenne elképzelni, hogy egy ilyen terrorcselekményre valamilyen állam részvétele nélkül kerülhetett volna sor.
A szóvivő ugyanakkor lehetetlennek nevezte, hogy választ adjon arra a kérdésre, amely Oroszország és az Egyesült Államok együttműködésére vonatkozott a kérdés kivizsgálásában, mivel elmondása szerint a két ország biztonsági szervei között nincs semmilyen érdemi kapcsolat és együttműködés.
Nem tudott felelni arra sem, hogy technikailag újraindítható lesz-e valaha a korábban működő Északi Áramlat 1.
Arra a – CNN-től származó – értesülésre, amely szerint orosznak tűnő hadihajókat láttak a sérült csövek térségében, Peszkov emlékeztetett rá, hogy a Balti-tengerről van szó, és a NATO-tagországoknak azon a vidéken sokkal több repülő, úszó és egyéb haditengerészeti eszköze észlelhető, ezért – mint mondta – ezek teljesen ostoba, mondjuk úgy, hogy elfogult hírek.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova ugyancsak csütörtökön szintén arról beszélt, hogy
A szóvivő egy reggeli interjúban arról is beszélt, hogy az Északi Áramlat vezetékei Dánia és Svédország kizárólagos gazdasági övezetében rongálódtak meg, amelyet teljes mértékben az amerikai hírszerző szolgálatok ellenőriznek.
A politikus kifejtette azt is, hogy az Egyesült Államok a leállás haszonélvezője, mivel ez lehetőséget nyitott számukra arra, hogy megnöveljék az Európai Unióba irányuló cseppfolyósítottgáz-szállításaikat. Úgy vélekedett, hogy a kialakult állapotok az európai országoknak hátrányosak. A baleset idején egyébként a vezetékeken nem érkezett gáz Európába, miután a Gazprom leállította a szállításokat.
