Ukrajnát vádolta meg a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-híd elleni támadással – amelyet polgári célpont elleni terrortámadásnak nevezett – Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap, amikor az orosz nyomozó hatóságok vezetőjével, Alekszandr Basztrikinnel találkozott.

Fotó: AFP Photo / Ho /  Satellite image © 2022 Maxar Technologies

Basztrikin az elnöknek elmondta, hogy 

a támadást orosz állampolgárok és meg nem nevezett külföldi államok is segítették. 

Ukrajna nem vállalta hivatalosan az akciót, ám a robbanást követő órákban kiadott bélyeggel örökítette meg a történteket, amelyek bizonyos mértékig tényleg terrortámadás jeleit viselik magukon, legalábbis az esetről készült felvételek alapján egy teherautóba szerelt bomba robbanhatott fel, felvetve az öngyilkos merénylet lehetőségét is.

A Kercsi-híd az orosz csapatok ellátása szempontjából és szimbolikus értelemben is kulcsfontosságú, a Krím félsziget végleges orosz elfoglalását jelképezi, azt maga Vlagyimir Putyin nyitotta meg átadásakor. A támadás időpontja is szimbolikus arra az orosz elnök 70. születésnapját követő órákban történhetett. A híd a déli fronton állomásozó orosz csapatok ellátásának szűk keresztmetszete is lehet, és a védelme is ennek megfelelő volt, az azt ért csapás nemcsak működési, de presztízsveszteség is az orosz félnek – írja a Bloomberg.

Az orosz propaganda alig pár hónapja még azt közölte, hogy a hidat húsz különböző módon is őrzik, köztük katonai delfinekkel is, ezért szinte lehetetlen azt megtámadni.

Noha vasárnap Oroszország olyan felvételeket tett közzé, amely szerint a híd használható vasúti szállításra, és a támadás az Institute for Study of War (ISW) nevű think tank értékelése szerint sem okoz tartós fennakadást Krím ellátásában, a logisztika terén szaporodhatnak a problémák. Oroszország vasárnap Zaporizzsja lakóépületeinek bombázásával válaszolt az akcióra és hétfőn Putyin találkozik az orosz biztonsági tanács tagjaival is. A gyűlést beharangozó Kreml-szóvivő Dmitrij Peszkov nem árulta el a találkozó okát. Utoljára a biztonsági tanács szeptember 29-én ülésezett, és a részleges mozgósítás kérdéseit vitatta meg.

Az ISW értékelése szerint a háborúpárti orosz katonai bloggerek sürgős válaszcsapást követeltek, és az orosz elnök közvetlen kritikáját is megfogalmazták, míg mások a védelmi minisztériumot és a biztonsági erőket tették felelőssé az akcióért. Az ukrán háborúban részt vevő csapatok élén is változás történt a hét végén, az új parancsnok a légierő éléről érkező, korábban a déli frontot vezető, de Liszicsanszk elfoglalását is levezénylő Szergej Szurovikin, aki Aleppó bombázása idején Szíriában irányította az orosz műveleteket.

 

Hétfő reggel Kijev központi, Sevcsenszko negyedét, amely több kormányzati épületnek is otthont ad is robbanások rázták meg a város polgármestere, Vitalij Klicsko Telegram üzenete szerint. Részleteket későbbre ígért a bejegyzésben a politikus.