A keddi Kongresszusi választások az Egyesült Államokban a vártnál jóval szorosabb eredményt hoztak maguk után, és a részvétel is kifejezetten magas volt ahhoz képest, hogy úgynevezett félidős válszatás volt csupán, tehát az elnök személyéről nem lehetett szavazni.

Fotó: Gregg Newton / AFP

Hagyományosan ezeket a választásokat az elnökkel szembeni ellenzék szokta nyerni, különösen, ha Joe Bidenhez hasonlóan az elnök első ciklusáról beszélünk. A republikánusok valószínűleg megszerzik most is a többséget legalább a törvényhozás egyik házában, de az sem elképzelhetetlen, hogy mind a Képviselőház, mind a Szenátus testületében ők lesznek többen.

Azonban Joe Biden alacsony népszerűsége, és az évtizedek óta nem látott idején ez messze elmarad attól a vörös cunamitól (az Egyesült Államokban hagyományosan a republikánusok színe a vörös, a demokratáké a kék), amiben reménykedtek.

Ez főként a demokraták körében is magas részvételnek tudható be, amit az országot egyre inkább uraló politikai megosztottság mellett a Legfelsőbb Bíróság abortusz tilalmát ismét lehetővé tevő döntése okozta. Ezzel az elnök pártja egy olyan ügyet kapott, mely képes volt mozgósítani a demokrata bázist.

További segítséget jelentett számukra, hogy a republikánusok sokszor kifejezetten gyenge vagy túlságosan szélsőséges jelölteket indítottak, sokszor részben annak eredményeként, hogy az előválasztásokon őket pont a későbbi választási ellenfeleik reklámozták – olvasható a The New York Times összefoglalójában.

Ennek ellenére a törvényhozás legalább egyik házában valószínű, hogy a demokraták elveszítik többségüket, így kevés lehetőségük marad átfogó törvényjavaslatok segítségével megvalósítani a programjukat. 

Ez főként a régóta nem látott mértékű drágulás és annak a republikánus kampány közepébe állítása miatt történt.

A megélhetési kérdéseket erőltető, a példátlan drágulást hangsúlyozó republikánus üzenetekkel szemben a demokraták tehetetlenek voltak. A kormányzat a tavalyi évet a jelenség tagadásával töltötte, abban a meggyőződésben, hogy az infláció felpattanása csak átmeneti. Ezt követően igyekeztek az árak emelkedését Putyin Ukrajnában indított háborújához kötni.

Ez azonban nem igazán járt túlságosan sok sikerrel, noha volt pár jelölt, mely igyekezett megértőbb lenni a választók gondjaival szemben, sőt, a főként klímapolitikai beruházásokat tartalmazó törvénycsomagot is mint infláció csökkentő intézkedést reklámozták, noha a gyógyszerárakat érintő pár elemét leszámítva az nehezen volt hozzáköthető a drágulás elleni harchoz.

A választás napján így mind a két oldal rendkívüli motivációval és hatalmas létszámban járult az urnákhoz, és az eredmény – melyet a Georgia-i szenátorválasztás második fordulója miatt csak decemberben ismerhetünk meg – tulajdonképpen mind a két fél számára csalódást keltett.