Az számára létfontosságú küldetés a korrupció elleni harc, először saját házunk táján kell rendet raknunk – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. 

European,Union,Flag,Against,Parliament,In,Brussels,,Belgium
Fotó: Shutterstock

A biztos a Katarral és az uniós parlamenttel összefüggő korrupciós üggyel kapcsolatos vitában elmondta: az Európai Bizottság zéró toleranciával fordul a korrupció ellen, „amely nagyon súlyos bűncselekmény, aláássa az európai demokráciát, gazdaságot és társadalmat”. 

Hallgatásba menekül az Európai Bizottság Von der Leyen vakcinabotránya elől

Az Európai Bizottság nem hajlandó nyilatkozni az Ursula von der Leyen elnök és a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltásokról, pedig már a bűncselekményekkel foglalkozó Európai Ügyészség is nyomoz az ügyben.

Johansson üdvözölte, hogy a belga hatóságok határozottan léptek fel, és az EP is támogatja a nyomozást. Reményét fejezte ki, hogy „a próbatétel után megerősödik a parlament”, és hangsúlyozta, hogy amíg nyomozás folyik, fennáll az ártatlanság vélelme. 

„De bárki, akit megvesztegettek, szégyellje magát, mert visszaélt az európai emberek bizalmával, aki azt várják, hogy a képviselők az ő érdekeikért harcoljanak, ne a sajátjukért. A bizalmat csak úgy lehet visszaépíteni, ha támogatjuk a nyomozást, és gyökerestül kiirtjuk a korrupciót” – nyomatékosította. 

A biztos hangsúlyozta, hogy a törvény teljes szigorával kell lesújtani a korrupcióra, és azt mondta, hogy ehhez az EU-nak már vannak bizonyos eszközök a kezében. „Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az uniós költségvetéssel kapcsolatos bűncselekményekben nyomoz, az Európai Ügyészség az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos vádhatósági eljárások lefolytatásával foglalkozik, továbbá létrejött a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy az uniós források ne korrupt zsebekbe vándoroljanak” – taglalta. 

Bejelentette, hogy jövőre új jogszabályt javasol a bizottság az elszámoltathatóság és az átláthatóság megerősítésére. „A tagállamokban az összes korrupciós formát büntetni kell, a törvénytelen meggazdagodást, a befolyással való üzérkedést, a sikkasztást. Ezek uniós szintű büntetésére van szükség” – hangoztatta. 

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a vitához hozzászólva elmondta: „Az EU történetének egyik legsúlyosabb korrupciós botrányáról van szó. A brüsszeli korrupció az egész unió intézményrendszerének a hitelességét rengeti meg.” 

Véleménye szerint világossá vált, hogy „a baloldal korrupcióellenességről szóló hagymázas szólamai csupán ócska politikai hazugságok”. 

„Guy Verhofstadtéknak az átláthatóság meg ellenőrizhetőség melletti szövegei csupán a brüsszeli korrupció elfedését szolgálják. A rabló kiáltott pandúrt, mivel a képmutatás netovábbja, hogy politikai hazugságokra alapozva napi rendszereséggel vádolnak meg nemzeti kormányokat korrupcióval, és követelnek ellenük pénzügyi szankciókat, mindeközben pedig a politikai befolyás áruba bocsátása a baloldalnál maga a norma” – hangoztatta. 

Kiemelte: „Ezzel a botránnyal Brüsszel minden hitelességét elveszítette ahhoz, hogy másokon számon kérje a korrupciót.” 

A Brüsszelt földcsuszamlásként letaroló botránysorozat a napokban bontakozott ki: először a rendőrség korrupciós gyanúval letartóztatta az EP egyik alelnökét, Eva Kailit, majd a vagyonát is zárolták. Ma érkezett a hír, hogy a parlament megszüntette a botrányhős képviselő alelnöki megbízatását, illetve ezzel szinte párhuzamosan négy további képviselő is lemondott tisztségéről.