Észak-Korea nukleáris arzenállal rendelkezik, Dél-Korea pedig egy nukleáris nagyhatalom, az Egyesült Államok védelmében áll, a szétszakadt nemzet két fele közötti agresszió pedig az egész térség számára veszélyes – írta a Politico.
Ha a provokáció folytatódik, országunk taktikai nukleáris fegyvereket fog beszerezni, vagy saját magunk fogjuk megépíteni azokat, hogy fellépjünk az északi fenyegetés ellen
– Jun Szogjol dél-koreai elnök megjegyzése miatt Washingtonban és az USA szövetségeseinél is megszólaltak a vészjelzők.
Jun nyilatkozata Kim Dzsongun észak-koreai diktátor egyik agresszív decemberi beszédére válaszolt. A beszéd egy kiváló évet zárt az Észak számára, ugyanis rekordmennyiségű sikeres rakétatesztet hajtottak végre, mindenféle hatótávolságban, Kim pedig bejelentette, hogy megkezdik a fegyverek tömeggyártását. Az ország nukleáris arzenáljának az exponenciális növekedése Dél-Korea mellett Japán és az Egyesült Államok számára is súlyos problémát jelent.
A diplomácia nem fog csökkenteni a nukleáris felszereltségen. Az elmúlt három évtizedben az Egyesült Államok többször is megpróbálta – mind más országokkal közösen, mind kétoldalú csúcstalálkozói diplomáciai úton – meggyőzni az egymást követő észak-koreai vezetőket, hogy hajtsák végre a félsziget nukleáris leszerelésére vonatkozó 1991-es ígéretet. Kim és Donald Trump volt amerikai elnök négy évvel ezelőtti sikertelen találkozója óta azonban nem volt komoly diplomáciai előrelépés Phenjannal. Ehelyett a félszigeten a nukleáris feszültségek drámaian megnőttek.
Az tény, hogy az elnök bejelentése nem egy ígéret a nukleáris felfegyverkezésre – bár az országnak megvan az infrastruktúrája, valamint a tudományos és technológiai háttere a fejlesztéshez –,
az Egyesült Államok védelme eddig megbízható volt, ám Jun beszédében azt üzente Washingtonnak: ennél több kell, hogy a térséget ne eméssze fel a nukleáris tűz.
A térségben ma több konfliktus is él – Kína és az USA kereskedelmi háborúja, amelyben Tajvan és Japán is érintett. Japánt emellett pár hónapja Oroszország is megfenyegette, bár ez nem fog konfliktusig fajulni. Pakisztán és India, valamint India és Kína határvitái miatt gyakoriak az összecsapások. A két Korea ügye egyébként nem lenne annyira kirívó, ám a nyílt nukleáris fenyegetés ezt a helyzetet sokkal veszélyesebbé teszi.
Az Egyesült Államok garantálja a szövetségesei védelmét, és a „nukleáris védőernyővel” biztosítja, hogy senki másnak ne legyen szüksége ezekre a fegyverekre. Az utóbbi időben azonban az USA egyre kevésbé fókuszál a félszigetre, ami Észak-Koreát felbátorította, hogy déli szomszédját invázióval és nukleáris csapással fenyegesse.
Jun arra figyelmeztet, hogy ha az Egyesült Államok nem hajlandó megvédeni az országát, akkor kénytelenek lesznek a saját eszközeikhez fordulni – ám ez csak rontana a helyzeten, hiszen Kim ezt nyílt fenyegetésnek venné.
Az USA-nak helyre kell állítania a régi szövetségeit, és tartani magát a megállapodásokhoz, vagy támogatnia kell a korábban védelmébe vett országokat, hogy ezt saját maguknak biztosítsák. Ha nem választ és nem változtat a mostani állapotokon, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a helyzet eszkalálódik, és egy újabb háború fogja felforgatni a nemzetközi viszonyokat.
