Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola 142 olyan ajándékot vezetett fel egy nyilvános nyilvántartásba, amit a posztjából kifolyólag külföldi méltóságoktól kapott – írta meg a Politico. Ezt a nyilvántartást azért hozták létre, hogy egy sokkal átláthatóbb rendszer alakuljon ki a képviselőkkel kapcsolatban. Az adatbázist az EP meglehetősen ritkán szokta frissíteni. Ezzel Metsola lett hosszú idő óta az EP első elnöke, aki nyilvánosságra hozta, hogy milyen ajándékokat kapott a hivatalának köszönhetően.

Fotó: AFP

Metsola, aki a jobbközép Európai Néppárt máltai képviselője elkésett az ajándékok lejelentésével, mivel azokat a múlt héten kellett volna felvezetni a táblázatba. A stábja ezt azzal magyarázta, hogy az adatszolgáltatásra szolgáló határidő ugyan köti Metsolát, mint az EP képviselőjét, de az elnökökre általában nem vonatkozik ez az időkorlát. Azt azonban nem tudták megmondani, hogy az elnök mentessége bármelyik dokumentumban rögzítve lenne-e.

Uniós korrupció: Katar kikéri magának, hogy belerángassák a Katargate-be

Noha eddig minden vizsgálat arra jutott, hogy a letartóztatott uniós képviselők Katartól kaptak kenőpénzt, az ázsiai ország szerint nekik nincs közük az ügyhöz.

A Transparency International Európai Uniós igazgatója, Michiel van Hulten szerint dicséretes, hogy Metsola nyilvánosságra hozta ezeket az ajándékokat, de a rendszer rossz működését jól szemlélteti, hogy nincs következménye annak, ha ezt az elnök elmulasztja.

Jó, hogy ezt most megtette, de a szabályok betartásáért ne várjon elismerést 

– mondta Hulten.

Egyértelmű, hogy Metsola az Európai Parlamentet megrengető korrupciós botrány miatt döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza a kapott ajándékok listáját. Az elnöknek most az a legfontosabb feladata, hogy az intézmény hitelességét helyre állítsa, miközben folyamatosan jönnek az újabb hírek a rendőrségi házkutatásokról és letartóztatásokról. Metsola korábbi alelnöke és más magas rangú tisztviselők továbbra is rács mögött vannak korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel vádjával.

Az elnöknek szánt ajándékok nem a képviselőnek szólnak, hanem magának a Parlamentnek 

– mondta Metsola a Politico-nak. 

A jelenlenlegi eljárások miatt döntöttem úgy, hogy most minden ajándékot nyilvánosságra hozok. Hozzá kell tennem, ezeket az ajándékokat belső körben egyébként is jelentettem volna 

– nyilatkozta az EP elnöke. A szóvivője később hozzátette, hogy Metsola igyekszik példát mutatni a képviselőtársainak.

Az EP egyik frakciójának, a Zöldeknek a társelnöke, Terry Reintke szerint szükség van egy az EP-n kívül működő etikai testületre. Hozzátette, hogy Metsola lépése megnyithatja a lehetőséget a nagyobb átláthatóság kiépítése felé.

Azt hiszem, ez azt is mutatja, hogy egyszerűen sokkal jobban kell érvényesíteni a szabályokat, és hogy nem bízhatunk mindent a belső ellenőrzési struktúrákra 

– mondta Reintke.

Íme néhány tétel Metsola 142 ajándékot tartalmazó listájáról:

  • A bahreini parlament elnökétől, Fawzia Zainaltól egy arany hímzéssel díszített fehér ruhát.
  • A francia miniszterelnöktől, Élisabeth Borne-tól egy sálat.
  • A német Bundestagtól egy vezeték nélküli Sennheiser fülhallgatót.
  • A Tanácsának cseh elnökségétől egy vázát.
  • A moldovai elnöktől, Maia Sandu-tól egy fehér blúzt.
  • Az Európa Kollégium rektorától, Federica Mogherinitől egy Brugge-ről szóló könyvet.
  • A Benelux-államok üzbegisztáni nagykövetétől egy dísztányért.

Ezek mellett Metsola listáján szerepel még pezsgő, csokoládé, sütemény, torta és még szárított kolbász is. A szóvivője elmondta, hogy ezeket az ajándékokat rendszerint a parlamenti megbeszélések során szolgálták fel.

A 142 ajándékból 125 esetében merült fel a nyilatkozattételi határidő túllépése. Az EP magatartási kódexe szerint az ajándékokat az átadás hónapjának utolsó napjáig kellene lejelenteni, viszont a legtöbb esetben ezt nem teszik meg a képviselők. A magatartási kódex szerint minden olyan ajándékot be kell jelenteni, amit a képviselő olyankor kap, amikor hivatalos minőségében képviseli a Parlamentet. A szabály szerint a bejelentésnél magát az elnököt is értesíteni kell. Ez utóbbi szabályból ered, hogy az elnökök a múltban nem sűrűn jelentették le az ajándékaikat. A korábbi elnökök általában a mandátumuk végén, egyszerre jelentették le az ajándékokat és rendszerint megkerülték a nyilvános nyilvántartást.

Brüsszeli korrupció: vádalkut kötött a Katargate egyik kulcsfontosságú gyanúsítottja

A Katarhoz és Marokkóhoz köthető európai parlamenti korrupciós botrány egyik fő gyanúsítottja, Pier Antonio Panzeri volt olasz EP-képviselő kedden megállapodást írt alá a belga ügyészséggel, amelyben vállalja, hogy kisebb büntetésért cserébe együttműködik a nyomozókkal. Ma pedig szabadlábra-helyezési kérelme miatt ismét kihallgatja a belga ügyészség Eva Kailit, a Katargate egyik fő vádlottját. A botrányban sorra tartóztatják le az EP-képviselőket, rokonaikat és tanácsadóikat, illetve újabbak ellen indulnak eljárások, a belga hatóságok eddig másfél millió eurót foglaltak le.