Már Stoltenberg sem bízik a közös svéd–finn NATO-csatlakozásban
Először ismerte el annak a lehetőségét Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Finnország és Svédország külön fog csatlakozni a szövetséghez. A két északi országban azután lángolt fel a csatlakozási vágy lángja, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, ám ezt Törökország igyekszik számára kedvező feltételekhez kötni, miközben Magyarország sem ratifikálta belépési kérelmüket.
Stoltenberg kedden arról beszélt, hogy nem az a kérdés, hogy a két ország egyszerre csatlakozik-e a szövetséghez, hanem hogy ez minél előbb megtörténjen. Ugyanakkor bizodalmát fejezte ki arra nézve, hogy mind a két ország tagja lesz a szervezetnek – írja a Financial Times.
Törökország főként Svédország csatlakozását találja problémásnak, miután Stockholm számos törökországi kurd számára nyújt menedéket, köztük olyanoknak is, akik a törökök által terroristának minősített Kurd Munkáspárthoz (PKK) köthetők, de azzal is gondja van, hogy
a svédek nem adnak ki Ankarának négy olyan személyt sem, akik az Egyesült Államokban élő, Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal hozhatók kapcsolatba.
Gülent a törökök Recep Tayyip Erdogan török elnök elleni puccs szervezésével vádolják.
Noha tavaly június végén a kérdés megoldódni látszott, azóta ismét elmérgesedett a svédek és a törökök viszonya. A svédországi kurdok egy tüntetése, amelyen egy Erdogant ábrázoló bábut lógattak fel a lábánál fogva, olaj volt a tűzre, ahogy az is, hogy bevándorlásellenes tüntetők az iszlám szent könyvét, a Koránt égették a stockholmi török nagykövetség közelében. Noha a Korán-égetők későbbi tüntetését Svédország nem engedélyezte, Ankara és Stockholm viszonya továbbra sem felhőtlen.
Az Oroszországgal jóval hosszabb közös határral rendelkező Finnország csatlakozásával szemben kisebb a török ellenállás. Korábban a finn, a svéd és a NATO-álláspont is a két ország közös csatlakozásáról szólt.
