Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy Kína szoros figyelemmel követi az ukrajnai háború fejleményeit, és tanul belőlük, a következtetéseket pedig felhasználja majd a jövőben a döntéseiben. „Ami ma Európában történik, az holnap megtörténhet Kelet-Ázsiában” – mondta a tokiói Keio Egyetemen két hete tartott beszédében.
Fotó: Getty Images
Nem Kína az egyetlen, ugyanezt csinálja az Egyesült Államok is, és mindkettő az egymással vívandó potenciális összecsapásra készül ezzel a tanulási folyamattal, Peking ugyanis változatlanul Washington legnagyobb aggodalma.
Amerikai katonai illetékesek szerint Kína 2027-re készen akar állni arra, hogy megtámadja Tajvant, az Egyesült Államok egyik legfőbb térségbeli szövetségesét, amelyet Washington lát el fegyverekkel. Bár jelentős különbségek vannak Ukrajna és Tajvan, valamint az Egyesült Államoknak a két ország védelme iránti elkötelezettsége között, „egyértelmű a párhuzam az Ukrajna elleni orosz invázió és egy Tajvan elleni esetleges kínai támadás között” – emlékeztetett januári jelentésében a Center for Strategic and International Studies (CSIS) amerikai kutatóintézet.
Az AP amerikai hírügynökség összeszedte, melyek az ukrajnai háborúból levonható tanulságok, és hogyan használhatók fel egy esetleges tajvani konfliktusban.
Előzetes felfegyverzés
Az Egyesült Államok és szövetségesei hatalmas mennyiségben kezdtek fegyvert szállítani Ukrajnának, amint az oroszok átlépték a határt. Tajvant azonban már előre fel kell fegyverezni – állapította meg a CSIS többtucatnyi különböző háborús forgatókönyv elemzése során. A szigetet ugyanis a kínai hadsereg hetekig, akár hónapokig is teljes mértékben el tudja zárni a külvilágtól, a blokád hatékonyságát fel is mérték a Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajpeji látogatása ellen tiltakozó hadgyakorlaton. Tajvannak ezért minden szükséges eszközzel rendelkeznie kell már a háború kirobbanásától kezdve.
Fotó: AFP
Kathleen Hicks védelmiminiszter-helyettes szerint Ukrajna „inkább egy hidegindításos megközelítés volt, míg Tajvan esetében tervezett megközelítésen dolgoztunk, és alkalmazni fogjuk ezeket a tanulságokat”. Hicks emlékeztetett az AP-nek nyilatkozva, hogy a partraszállás a legnehezebben kivitelezhető katonai művelet, az utánpótlás pedig nehéz lesz, különösen, ha Kína elzárja az óceánhoz való hozzáférést.
Készletek felhalmozása
A Pentagon azonban nem tud leszállítani olyan eszközöket, amelyekkel nem rendelkezik, hiszen Ukrajna miatt
gyakorlatilag kiürültek az amerikai és az európai hadikészletek.
A háború feketén-fehéren bebizonyította, hogy a nem volt felkészülve egy nagyszabású, hagyományos fegyverekkel vívott katonai konfliktusra.
Néhány fegyverzet esetében „mind a készletünk, mind a termelési kapacitásunk hiányosságokkal küzd” – hangsúlyozta Mark Cancian, a CSIS nemzetközi biztonsági programjának vezető tanácsadója, a tajvani jelentés egyik szerzője. „Néhány helyen, különösen a tüzérségi lőszerek esetében, ez válsággá válhat” – tette hozzá.
Az ukrán katonák napi 7000 lövedéket használnak el, hogy védjék az országot, és nagyjából kéthetente új amerikai lőszerszállítmányra van szükségük. Az Egyesült Államok a háború kezdete óta több millió lőszert küldött Ukrajnának, köztük kézifegyverekhez való és tüzérségi lőszereket, 8500 Javelin páncéltörő rendszert, 1600 Stinger légvédelmi rendszert és 100 ezer darab 125 milliméteres harckocsilőszert, 160 ágyút és több mint egymillió darab 155 milliméteres lövedéket.
Fotó: Getty Images
Ukrajna azonban másfajta háborút vív, mint amilyet az Egyesült Államok valószínűleg Kína ellen fog – figyelmeztetett Doug Bush, a hadsereg beszerzésekért felelős helyettes államtitkára. Egy jövőbeli amerikai hadjárat valószínűleg sokkal több légi és tengeri erőt vonna be, ami némileg csökkentené a szárazföldi rendszerek és lőszerek iránti igényt. A szövetségeseket azonban továbbra is támogatnia kellene szárazföldi rendszerekkel és lőszerrel.
Időigényes a készletfeltöltés
A Pentagon védelmi stratégiája szerint az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie arra, hogy úgy folytasson egy háborút, hogy közben egy másikat elrettentsen, de az ellátási lánc ezt nem tükrözte.
Hicks szerint az Ukrajnának szánt fegyverek áradata „nem lassította le a Tajvannak nyújtott amerikai támogatást”, de a Tajvanra ígért katonai ellátás ugyanazokkal a nyomásokkal szembesül, mint az ukrajnai lőszerutánpótlás: alkatrész- és munkaerőhiány. Erre válaszul döntöttek úgy, hogy Tajvannak a saját készleteikből küldenek fegyvereket, nem pedig új szerződések révén.
A hadsereg vezetése emellett a kongresszussal együtt dolgozik egy többéves szerződéses rendszer kidolgozása érdekében is. Így ugyanis a gyártócégek befektetnének a hosszú távú igények kielégítésére, elsősorban az olyan hatékonynak, és éppen ezért keresettnek bizonyuló fegyverrendszerek esetében, mint a Javelin, a HIMARS, az irányított rakétakilövő rendszerek (Guided Multiple Launch Rocket System – GMLRS), valamint a 155 milliméteres lövedékek. Az utóbbiakat például egyetlen gyár készíti Iowában, de a hadsereg már fokozza a gyártást. Ennek ellenére a CSIS jelentése szerint
legalább öt év kell ahhoz, hogy felöltsék a készleteket 155 milliméteres lövedékből, Javelinből és Stringerből.
A jó hír, hogy szerintem az ukrajnai konfliktus felhívta az emberek figyelmét ezekre a gyengeségekre. A rossz hír az, hogy a megoldásuk hosszú-hosszú időbe fog telni, még akkor is, ha nagy rá a politikai akarat
– mondta Hal Brands, az American Enterprise Institute vezető munkatársa.
Kiürültek az európai szövetségesek készletei is, a tagállamok sorra írják alá a gyártókkal a szerződéseket a készletek feltöltésére. Stoltenberg azonban a héten figyelmeztetett, hogy két és fél évbe is beletelhet, mire az első szállítmányok megérkeznek, például a nagy kaliberű lövedékekből. A vállalatok azonban sok esetben előzetes megrendelés nélkül is felpörgetik a gyártást a jövőbeni üzlet reményében. Csúcsra pörögnek a Magyarországon is jelen lévő Rheinmetall gyárai is.
Fotó: Getty Images
Az űr a következő frontvonal
Bár az ukrajnai háború kísértetiesen hasonlít a második világháborúra, bebizonyosodott, milyen fontos az űrtechnológia hírszerzésre, kommunikációra és propagandára. Az invázió előtt műholdfelvételek leplezték le a csapatösszevonásokat, a támadáskor ukrán civilek mobiltelefonnal készített videói mutatták meg az orosz egységek helyzetét, és az által küldött több száz Starlink terminál tartotta fenn a kommunikációt.
A Starlink műholdak ezrei keringenek a Föld körül azonos, alacsony magasságban, egy gyűrűben. Egy esetleges konfliktus esetén, ha egy műholdat megtámadnának, azt gyorsan pótolná egy másik, mögötte keringő műhold.
Ez a fajta elterjedt műholdas kommunikáció a jövő útja. Ez az a dolog, amihez alkalmazkodnunk kell
– mondta az AP-nek John Plumb, a védelmi minisztérium űrpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Fotó: Getty Images
Készüljünk a kiberháborúra
Miközben a műholdakat és adásaikat védeni kell, az információk feldolgozására és terjesztésére szolgáló földi állomások is sebezhetők. Az orosz invázió idején az ukrán Viasat műholdas kommunikációs hálózata elleni szoftveres támadás több tízezer modemet tett tönkre. Míg a Viasat nem közölte, hogy ki volt a hibás, Ukrajna orosz hackereket hibáztatott.
Kína valószínűleg kiberhadviseléssel akadályozná meg, hogy Tajvan olyan üzeneteket küldjön, amelyek azt mutatják, hogy hatékonyan ellenáll bármilyen támadásnak.
Erre a kérdésre az amerikai űrerők is felfigyeltek. „Ha nem gondolunk a földi hálózataink kibervédelmére, akkor a hálózatok sebezhetők maradnak, és a műholdak nem lesznek képesek terjeszteni az információikat” – hangsúlyozta Chance Saltzman tábornok, az űrműveletek főnöke.
