A német fegyvergyártó Rheinmetall kész jelentősen megnövelni a harckocsi- és tüzérségi lőszerek gyártását, hogy kielégítse az erős ukrajnai és nyugati keresletet, üzemeiben pedig hamarosan akár HIMARS-rakétavetők is készülhetnek – nyilatkozta Armin Papperger, a vállalat vezérigazgatója a Reutersnek.
A lőszerek iránti kereslet az orosz–ukrán háború kirobbanása óta ugrásszerűen megnőtt, nemcsak a harctéren való tömeges felhasználásuk miatt, hanem azért is, mert a nyugati hadseregek a saját készleteiket feltöltik és modernizálják, ezzel felkészülve a lehetséges moszkvai agresszióra.
Az európai hadiipar a több évtizede tartó békeidő után most magasabb fokozatba kapcsolt, hogy kielégítse a megnövekedett keresletet. Az ágazat egyik legnagyobb óriása, a német Rheinmetall tavaly sikeres évet zárt, a lendületét pedig idén sem akarja elveszíteni.
A német hadiipar vezetői ezen a héten találkoznak először az új védelmi miniszterrel, Boris Pistoriusszal. A miniszter tárgyalásokat akar kezdeményezni arról, hogyan lehetne felgyorsítani a fegyverbeszerzéseket és megnövelni a lőszerellátást, miután az Ukrajnának adott közel egyéves felszerelésadományok jelentősen kimerítették a német hadsereg készleteit. Pistorius valószínűleg nyitott kapukat dönget, a Rheinmetall felpörgeti termelését.
Évente 240 ezer 120 milliméteres harckocsilőszert tudunk gyártani, ami több, mint amire az egész világnak szüksége van. A 155 milliméteres tüzérségi lövedékek gyártási kapacitása pedig 450-500 ezerre növelhető. Ezzel a Rheinmetall mindkét lőszertípus legnagyobb gyártójává válna, és a vállalat kész a bővítésre
– mondta Papperger.
2022-ben a fegyvergyártó egyenként 60-70 ezer darabot gyártott a harckocsi- és tüzérségi lőszerből, a célkapacitás eléréséhez viszont év közepéig egy új gyártósort is üzembe helyeznek, amely például a 2010-ben nyugdíjba küldött, de Ukrajnában is használt Gepard légvédelmi tankoknak is gyártana muníciót.
HIMARS-szel bővül a német hadiipar?
Ezzel párhuzamosan a Rheinmetall az amerikai Lockheed Martin fegyvergyártóval tárgyal, hogy az általuk tervezett HIMARS-rakétavetők gyártását a kontinensen is elkezdjék. Az ukrán hadsereg ezeket a fegyverrendszereket eddig sikeresen és gyakran használta, az utánpótlás és a karbantartás miatt azonban szükség van arra, hogy ne csak a tengerentúlon legyenek erre szakosodott üzemek.
Megvan a technológia a robbanófejek és a rakétahajtóművek gyártásához, valamint teherautóink is vannak, amelyek megfelelők arra, hogy felszereljük őket a rendszerrel. Ez az üzlet egy több százmillió eurós beruházást indíthat el, amelynek jelentős részét a Rheinmetall finanszírozná
– Papperger abban bízik, hogy a két vállalat megegyezésre tud jutni a február közepére szervezett müncheni biztonsági konferencián.
Fotó: Getty Images
A Pistorius által kezdeményezett találkozón a Rheinmetall további állami befektetésért és a védelmi büdzsé bővítéséért is lobbizni fog – ennek részét képezné egy új lőporgyár felépítése, valószínűleg a keletnémet Szászországban, ám a vállalat szerint a 700-800 millió eurós beruházáshoz a német kormánynak segítséget kel nyújtania.
„Az államnak be kell fektetnie, mi pedig a technológiai tudásunkat hozzuk – cserébe az állam részesedést kap az üzemből és az abból származó nyereségből. Az ágazat számára egy ilyen beruházás önmagában nem megvalósítható, s mivel nemzetbiztonsági ügyről van szó, szükségünk van a befektetésre” – mondta Papperger a lőporgyár ügyéről.
A lőszerhiány megoldásához a Bundeswehrnek, azaz a német hadseregnek évente körülbelül három-négy milliárd eurót kellene befektetnie. Az orosz–ukrán háború már lassan egy éve tart, a válságmenedzselésnek már véget kellene érnie, hogy a katonaság ellátása stabil keretek közé kerüljön.
A védelmi büdzsé kérdése súlyos probléma. Németország már az ukrajnai háború előtt is 20 milliárd euróval volt lemaradva a NATO-előírásoktól. A hadiipari vezetők szerint az 51 milliárdos költségvetés nem elegendő arra, hogy az ukránok támogatása mellett saját készleteiket is feltöltsék.
Az eredeti 51 milliárd eurós büdzsé és a háború kitörése után elkülönített 100 milliárdos speciális alap nem elegendő a jelenlegi szükségletek kielégítésére. Az inflációval számolva valójában egy 300 milliárdos csomagra volna szükség, hogy mindent megrendeljünk, amire szükség van
– Papperger szerint jelenleg a hadsereg felkészültsége kiemelten fontos.
A Rheinmetallnak hazánkban Zalaegerszegen van üzeme, amely a hadiipari óriás és a magyar állam közös beruházásban épült meg. Az itt gyártott Lynx, azaz Hiúz páncélozott gyalogsági harckocsik a legmodernebb technológiákkal vannak felszerelve, 2029-ig a Magyar Honvédség 218 darabbal fog gazdagodni. A német konglomerátum a magyar 4iG-vel is együttműködik, a közelmúltban alapítottak információtechnológiai vállalatot, amelyben a magyar vállalatnak 51, a németnek 49 százalék a részesedése.
