A kivégzőosztagok sokáig egy kevésbé felvilágosodott múlt örökre letűnt emlékének tűntek, de reneszánszukat élik az Egyesült Államokban. A héten az idahói kongresszus fogadott el egy törvényt, ami visszahozta a legális kivégzési módok közé, amivel Mississippi, Utah, Oklahoma és Dél-Karolina példáját követték.
Fotó: Heritage Images
A kivégzőosztagok „rehabilitálásának” oka, hogy a szövetségi államok
kénytelenek alternatívákat keresni a méreginjekciónak, több gyógyszergyár megtiltotta ugyanis, hogy erre a célra használják a termékeiket azzal az indokkal, hogy azok célja az emberi életek megmentése, nem pedig az elvétele.
A lépés támogatói között megtalálható a legfelsőbb bíróság több tagjai is. Szerintük a kivégzőosztag kevésbé kegyetlen, mint az injekció még akkor is, ha enyhén szólva is erőszakos dolog golyózáport zúdítani egy emberi lényre. Az ellenzői szerint viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet, több más tényezőt is figyelembe kell venni.
Utah az egyetlen, ahol működik kivégzőosztag
Utoljára 2010. június 18-án ölt meg kivégzőosztag elítéltet az országban, méghozzá Utah államban, emlékeztetett összeállításában az ABC News. Ronnie Lee Gardnert azért ítélték halálra, mert megölt egy ügyvédet, miközben szökni próbált a bíróságról. Székre ültették, homokzsákokat helyeztek el körülötte, és céllapot tűztek a szíve fölé.
Önkéntesek közül kiválasztott öt börtönőr mintegy nyolcméteres távolságból nyitott tüzet rá puskából;
a férfit két perccel később halottnak nyilvánították.
Fotó: Mike Simons / Getty Images
Utah az egyetlen szövetségi állam, ahol az elmúlt ötven évben kivégzőosztagot használtak. Idahóban csak akkor jöhet szóba ez a lehetőség, ha nem tudják beszerezni a méreginjekciót, amelyet a kétezres években elsődleges kivégzési módként használnak az Egyesült Államokban.
A gyógyszergyárak tilalma miatt azonban egyre nehezebb gondoskodni az eddig koktélként használt szerekről, így a tiopentál-nátriumról, a pankurónium-bromidról és a kálium-kloridról. Néhány állam áttért helyettük olyan könnyebben beszerezhető gyógyszerekre, mint az általában nyugtatóként, érzéstelenítőként és vészhelyzetekben a görcsök csökkentésére használt pentobarbitál vagy a többek között szorongás- és görcsoldó, vázizomlazító és nyugtató tulajdonságokkal rendelkező amidazolám.
A kritikusok szerint azonban mindkettő iszonyatos kínszenvedést okozhat.
Máshol a kivégzőasztaghoz hasonló régi módszerekben, így a villamosszékben és a gázkamrában találták meg az alternatívát.
Tényleg humánus a kivégzőosztag?
Sonia Sotomayor, a legfelsőbb bíróság tagja azok közé tartozik, akik szerint a kivégzőosztag valószínűleg humánusabb megoldás. Az érvük, hogy a golyók eltalálják a szívet, felhasítják, és így azonnali eszméletvesztést okoznak, miközben az elítélt gyorsan elvérzik.
Amellett, hogy szinte azonnali, a golyó általi halál viszonylag fájdalommentes lehet
– írta Sotomayor egy 2017-es feljegyzésben. Akkor egy alabamai halálraítélt kérte, hogy állítsák kivégzőosztag elé, a legfelsőbb bíróság többsége azonban elutasította a kérvényét.
Fotó: Mike Fiala / Getty Images
Sotomayor egyetért azzal, hogy a méreginjekció intenzív fájdalmat okoz, bár megbénítja az elítéltet. „Milyen kegyetlen irónia, hogy a leghumánusabbnak tűnő módszerről kiderülhet, hogy az eddigi legkegyetlenebb kísérletünk” – fogalmazott.
A golyó általi halál is fájdalmas
Egy 2019-es szövetségi ügyben az ügyészek benyújtották a bíróságnak Joseph Antognini aneszteziológus vallomását, aki szerint egyáltalán nem garantált a fájdalommentes halál a kivégzőosztag esetében sem.
Szerinte
az elítélt akár tíz másodpercig is eszméleténél maradhat a lövések után is, attól függően, hogy hol találták el a golyók, és ezek a másodpercek „nagyon fájdalmasak lehetnek, különösen, ha a golyó csontot tör vagy károsítja a gerincvelőt”,
hangsúlyozta a szakember.
A kivégzőosztag általi halál ráadásul szemmel láthatóan erőszakos és véres a méreginjekcióhoz képest, traumát okozhat az áldozat hozzátartozói és a többi szemtanú, de még a hóhérok és azok számára is, akiknek később el kell takarítani a nyomokat.
De legalább megbízható módszer
Ha a megbízhatóság a cél, akkor kétségtelenül szólnak érvek a kivégzőosztag mellett. Austin Sarah, az Amherst College politikatudományi és jogi professzora tanulmányozott az Egyesült Államokban 1890 és 2010 között végrehajtott 8776 kivégzést, és azt találta, hogy 3,15 százalékuk, vagyis 276-ot elrontottak.
Fotó: Getty Images
A rosszul végrehajtott kivégzések 7,12 százaléka méreginjekcióval történt, 3,12 százaléka akasztással, 1,92 százaléka pedig villamosszékkel. Ehhez képest mind a 34 kivégzőosztag által tartott kivégzés gond nélkül lezajlott. A Death Penalty Information Center azonban talált egy negatív példát: 1879-ben Utahban a kivégzőosztag nem találta el Wallace Wilkerson szívét, így 27 percbe telt, mire a férfi meghalt.
Kivégzőosztag elé egyébként ritkán állítottak civilt az Egyesült Államokban, ez a halál hagyományosan katonáknak jár.
A halálra ítélések történetét vizsgáló két kutató, M. Watt Espy és John Ortiz Smyla összesítése szerint a gyarmati időktől 2002-ig több mint 15 ezer embert végeztek ki, közülük csak 143-at golyó által, 9322-tőt felakasztottak, 4426 pedig villamosszékben végezte.
