Közélet

Génjelző rendszerrel lehetne megelőzni az újabb világjárványokat

Globális előre jelző rendszert fejlesztenének brit tudósok. A célpontjai között lesznek a különböző influenzavírusok, az RSV, a koronavírusok, de akár korábban ismeretlen kórokozók is.

Brit kutatók egy olyan úttörő technológián dolgoznak, amely képes lehet a légúti vírusok genetikai változásainak követésére a világ körül. A rendszer a tervek szerint képes lesz jelezni a veszélyes új változatokat és korai jelzőrendszerként is használható jövőbeli betegségekkel és járványokkal szemben.

www.sanger.ac.uk
Fotó: www.sanger.ac.uk

A cambridgeshire-i Wellcome Sanger Institute-hoz köthető csapat célja, hogy a technológia olcsó, könnyen használható és skálázható legyen, és fertőzések széles körét legyen képes lefedni. A célpontjai között lesznek a különböző influenzavírusok, az RSV, a koronavírusok, de akár korábban ismeretlen kórokozók is.

A Respiratory Virus and Microbiome Initiative (légúti vírus- és mikrobiom-kezdeményezés) nevet viselő projekt célja egy olyan rendszer létrehozása, amely DNS-szekventáló technológia segítségével képes azonosítani az összes vírus-, baktérium- és gombafajt, egyetlen orrból vett mintából. A kezdeményezést a Sanger Institute-nál vezető Ewan Harrison a The Guardiannak elmondta, hogy 

Nagy-Britannia már a Covid genetikai változásainak megfigyelésében is vezető szerepet játszott, és a vírushoz tartozó összes genom 20 százalékát azonosította.

Az ennek nyomán összegyűjtött tudás- és adatmennyiség rendkívüli segítséget nyújtott a vírus változásainak a megfigyelésében, és ez adta az ötletet, hogy a további légúti fertőzések alakulását is figyeljék, hiszen a következő járványokat is legnagyobb valószínűséggel ezen kórokozók indíthatják el – tette hozzá Harrison.

A koronavírusok jól illusztrálják a jövőbeni veszélyeit, hiszen az elmúlt 20 évben három új változat is megjelent, a SARS a Távol-, a MERS a Közel-Keleten, a Covid Kínában. Ez utóbbi világított rá a technológiában rejlő lehetőségekre, a koronavírus brit – majd későbbi terminológia szerint alfa – változatának azonosításával.

A felfedezés kulcsfontosságúnak bizonyult a Sanger Intézet genomikai megfigyelési részlegének vezetője, John Sillitoe szerint, aki elmondta, hogy ekkor az egész világ láthatta, hogy mire képes a genomika.

Az intézet együttműködik a brit egészségbiztonsági ügynökséggel, akadémikusokkal és más közegészségügyi szervezetekkel a projekten, amelynek célja, hogy olyan technológiát hozzon létre, amely képes bármely kórokozó genomjának szekvenálására. 

Ennek azonban adaptálhatóvá kell válnia a világ minden részének laborjai számára. 

A globális alkalmazáshoz a technológiának olcsónak, egyszerűnek, gyorsnak és könnyen skálázhatónak szükséges lennie.

A The Guardian írása szerint hasonló megoldáson más amerikai és német központok is dolgoznak.

 

Sanger Institute kutatás koronavírus genom
Kapcsolódó cikkek