Miközben az a legújabb szankciós csomagot készíti elő, erősödik a nyomás Franciaországon, hogy szakítsa meg atomipari kapcsolatait Oroszországgal. A 11. intézkedéscsomag összeállítása során várhatóan ismét felmerül az állami tulajdonú Roszatom szankcionálásáról szóló elképzelés, amely régóta vitatott kérdés az EU-ban.
Mindez azt is jelenti, hogy Franciaország és a Roszatom közötti kapcsolatok is terítékre kerülnek. Noha számos kereskedelmi kérdésben befagyasztották vagy felfüggesztették az együttműködést, több francia állami vállalat is fenntartotta kapcsolatait az orosz atomipari céggel. Ez számos uniós tagállam diplomatáinak és az ukránoknak is szemet szúrt, és
szeretnék elérni, hogy Párizs vágja el a szálakat a Roszatom és vállalatai között, különösen azt követően, hogy szerepet játszik a Roszatom a zaporizzsjai atomerőmű működtetésében és az ott termelt áram Oroszország felé irányításában.
German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint Párizsnak egyenesen morális kötelessége rávenni az állami cégeit, hogy szakítsák meg kapcsolataikat a Roszatommal. Egy uniós tagállami, névtelenséget kérő diplomata pedig a Politicónak arról beszélt, hogy bár a figyelem Németországra irányult inkább, nem pedig Franciaországra, ám közelebbről nézve a franciáknak is van mit takargatniuk. Párizsnak legalább támogatnia kellene a balti államok és Lengyelország javaslatát a Roszatom elleni szankciókról Sven Giegold, a német energiaminisztérium államtitkára szerint.
Miután február végén az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Roszatom ellen, valamint a cég több vezetőjével szemben mind Washington, mind London szankciókat vezetett be, tovább erősödik a Párizsra nehezedő nyomás. A Roszatom szóvivője szerint a nukleáris energiát ki kellene hagyni a politikából.
Ugyanakkor
Franciaország helyzetét nagyban megkönnyíti, hogy Magyarország határozottan ellenzi az orosz cég szankcionálását, főként a Paks 2. beruházás miatt, így Párizsnak nem kell exponálnia magát. Több uniós ország diplomatái is úgy látják, hogy Párizs Budapest mögé bújik ezekben a vitákban.
A francia külügyminisztérium is azt hangsúlyozta, hogy az unió nem vezetett be szankciókat a polgári célú nukleáris energiával kapcsolatban. Valérie Faudon, a Francia Nukleáris Energia Társaság általános küldötte szerint Franciaország elsősorban ügyfélként tekint a Roszatomra, hozzátéve, hogy az ország nem függ Oroszországtól ellátásbiztonsági kérdésekben.
A francia–orosz atomipari együttműködés hosszú múltra nyúlik vissza, még a hidegháború alatt megkezdődött – hasonlóan a nyugatnémet–orosz gázipari kapcsolatokhoz. A leglátványosabb jele ennek az állami EDF és a Roszatom közötti együttműködés, amelynek keretében a két vállalat 2021-ben stratégia megállapodást kötött zöldhidrogénről, és kutatási kooperációról szóló nyilatkozatot is tett. Ez a Roszatom szóvivője szerint kölcsönösen előnyös, és segítheti a projektek megvalósítását harmadik országokban is.
Faudon pedig arról beszélt, hogy
a Roszatom által épített reaktorok gyakran használnak francia cégektől származó technológiát, amire általában projektenként 1 milliárd eurót is költ az orosz vállalat.
Ezek között vannak például az EDF többségi tulajdonában lévő Framatome irányítási rendszerei is. A Framatome jelenleg is részt vesz több orosz atomerőmű-építési projektben, köztük Paks 2.-ben is, sőt a Roszatommal közös vegyes vállalatot is szeretne létrehozni nukleáris fűtőelemek gyártására, ráadásul a Franciaországnál jóval atomellenesebb Németországban.
Hasonlóan az EDF-hez, a Framatome is kötött stratégia megállapodást a Roszatommal, azonban a cég szóvivője szerint az ebből következő lépéseket elhalasztották. A részben állami tulajdonú, nukleáris fűtőelemekkel foglalkozó Orano pedig használt fűtőelemeket adott el a Roszatomnak újrahasznosítás céljából egészen a múlt év végéig, azonban a Párizsra nehezedő nyomást jelezheti, hogy az a szerződés már teljesült, és a cég különböző folyamatokat állított fel az oroszokhoz köthető döntések monitorozása és elfogadása céljából.
Ugyanakkor bár Franciaország nem függ az oroszoktól a nukleáris fűtőelemek biztosításában, tavaly mégis 359 millió euróért vásárolt dúsított uránt Moszkvától, ami a 2021-es vásárlások több mint háromszorosa. Azonban
Párizs itt joggal mutathat másokra, mivel az Egyesült Államok 830 millió dollárért vásárolt tavaly orosz dúsított uránt, de Moszkva látja el üzemanyaggal Bulgária, Csehország, Finnország, Szlovákia és Magyarország reaktorait is.
Miközben az Európai Parlament februárban elsöprő többséggel fogadta el határozatát, amely a Roszatom szankcionálására szólít fel, Franciaország nem állt a Roszatom elleni szankciók mögé, de a hozzáállása most változóban van. Párizs állítja, hogy segítenek más uniós tagállamoknak leválni az orosz függőségről, és ha bevezetik a szankciókat az orosz cég ellen, annak alávetik magukat.
Franciaország a múlt héten egy, a G7-hez köthető szövetséghez is csatlakozott, amelynek célja Oroszország kizárása a nukleáris energiához köthető piacról.
