Nemhogy csökkent volna, erőteljesen megugrott Oroszország nukleáris exportja a háború kitörése óta, az iparág Moszkva bevételeinek fontos lábát képezi. A brit Royal United Services Institute által összeállított kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy
az orosz nukleáris üzemanyag és technológia külföldi értékesítése tavaly több mint 20 százalékkal nőtt.
Jókora érvágás lenne tehát, ha a nukleáris termékeket is szankciókkal sújtanák. Az tagországainak vásárlásai az elmúlt három év legmagasabb szintjére emelkedtek, de nagy rendelések futottak be Egyiptomból, Kínából és Indiából is. Arra csak tippelni lehet, hogy miért pont a háború elindulásának évében nőtt ekkorát a szektor. Válasz lehet, hogy az Ukrajna lerohanása miatti orosz szankciók energiaválságot okoztak Európában, amire a kormányok atomerőművek fejlesztésével igyekeznek válaszolni.
Az csupán az egyik szál, amit a fűtőanyagok és egyéb kapcsolódó termékek exportja azonnal hoz a Kreml konyhájára. Ugyanakkor
hosszú távú szerződésekről, gigaberuházásokról is szó van. Amikor tehát valamelyik kormány a Roszatommal szerződik, akkor több évtizedre köt „házasságot” Oroszországgal
– írja a Bloomberg.
A nagyhatalmi verseny egyik lecsapódását látjuk, ugyanis az orosz vezetők szövetségi rendszert próbálnak építeni az atomenergián keresztül
– mondta Edwin Lyman nukleáris energetikai szakértő.
Nincs verseny
A Roszatom helyzetét persze az is megkönnyíti, hogy nincs érdemi verseny a piacon. Oroszország ugyanis a Szovjetunió összeomlása után is folytatta a nukleáris energetikai fejlesztéseket, abban az időben, amikor a legtöbb ország kimondottan elfordult az atomenergiától.
A 92 amerikai reaktorhoz szükséges dúsított urán körülbelül egyötödét a Roszatom biztosítja az Egyesült Államok számára. Európában nagyjából 100 millió ember energiával való ellátottságát biztosítja áttételesen a Roszatom.
A szektor szerződései nagyon hosszú távra szólnak, így nehéz pontos következtetéseket levonni. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy Moszkva azokat az országokat részesíti előnyben, ahol nem kell szankciós intézkedésektől tartania – mondta Darja Dolzikova a RUSI agytröszt elemzője.
A számok azt mutatják, hogy több NATO-tagország, köztük Bulgária, Csehország, Magyarország és Szlovákia is folytatja a fűtőanyag-vásárlásokat a Roszatomtól, miközben Ukrajna a leállítását kérte, és az oroszok elfoglalták a legnagyobb európai atomerőművet, a zsaporizzsjait.
Nehéz az elszakadás
A Roszatom évente dollármilliárdokat kaszál külföldi üzleteiből, amiből a háborút is tudják finanszírozni
– mondta Petro Kotin, az ukrán Energoatom atomenergia-szolgáltató elnöke. Ugyan Ukrajna ebben a hónapban szankciókat vezetett be a Roszatommal szemben, és más nemzeteket is felszólított erre, de még Ukrajnában is kilenc reaktor támaszkodik a készleten lévő orosz fűtőanyagokra. Tanácsadók segítségével
évekig tartó tervezésre van szükség ahhoz, hogy átálljanak az amerikai Westinghouse alapanyagára, összességében az orosz partnerség teljes felmondása három-négy éven belül nem is lehetséges.
Hiába jelezte Szlovákia, Bulgária és Finnország, hogy lép az ügyben, a Roszatom növelte európai jelenlétét.
Paks az élvonalban
Mire a paksi atomerőmű bővítése befejeződik, a projekt Kelet-Európa legnagyobb külföldi befektetésévé válik – jegyzi meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy Magyarország azon uniós országok közé tartozik, amelyek ellenzik a nukleáris üzemanyag szankcionálását, míg más országok, például Lengyelország, Németország és a balti országok támogatják az ötletet.
Összességében geostratégiáról van szó, nem pedig kereskedelemről. Miután a Roszatom finanszírozást is biztosít külföldi projektjeihez, Oroszország még a pénzügyi kockázatot is leveszi a megrendelők válláról, így nyilván kedvező csomagajánlatokat biztosít
– összegzett Mark Hibbs, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány elemzője.
Roszatom-tervek
Új projektekről tíz országban tárgyalnak az orosz cég vezetői, három-négy beruházás már aláírás-közeli állapotban van – mondta a Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov. Indiába Oroszország nukleáris fűtőanyagot szállít, és két reaktort épít a tervek szerint 2025-ben. Kínában tavaly a Roszatom több mint 375 millió dollár értékben biztosított üzemanyagot egy reaktorhoz. Dél-Afrika is az Egyesült Államok után inkább a Roszatomhoz fordul, ugyanakkor Hartmut Winkler, a Johannesburgi Egyetem energiakutatója szkeptikus: szerinte ugyanis az orosz társaság befolyást szerez olyan országokban, amelyek semlegességet hirdettek az ukrajnai kérdéssel kapcsolatban.
