Tovább tart a politikai káosz az EU legszegényebb tagállamában

A tíz nappal ezelőtti választás nyomán tartott alakuló ülésen a képviselők nem tudták megválasztani a házelnököt, mivel a jelöltek egyike sem tudta megszerezni a szükséges szavazatszámot. Házelnök és frakcióalakítások nélkül a törvényhozás meg sem kezdheti a munkáját, és Rumen Radev államfő sem adhat kormányalakítási megbízást a parlamenti képviseletet megszerző pártoknak.

Bulgáriában két év alatt öt parlamenti választást tartottak. A legutóbbi, április 2-ai voksolás sem teremtett világos politikai viszonyokat a 240 tagú parlamentben. A törvényhozásban jelenleg hat politikai erőnek van képviselete. A legtöbb szavazatot a Bojko Boriszov volt miniszterelnök, illetve a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt vezette választási szövetség szerezte.

A pártok nem tudtak dűlőre jutni a második helyen végzett, 64 mandátumot szerző liberális-konzervatív Folytatjuk a Változást (PP) párt és a Demokratikus Bulgária (DB) alkotta választási szövetség váratlan javaslatáról sem, amely szerint a két legerősebb blokk jelöltjei felváltva két hónapig látnák el a házelnöki teendőket. A Kiril Petkov volt miniszterelnök vezette PP már kedden este nemet mondott egy koalícióra a 69 parlamenti helyet szerzett GERB–Demokratikus Erők Szövetsége (SZDSZ) társulással.

A balkáni ország súlyos gazdasági és demográfiai válsággal küzd, és a világ leggyorsabban fogyatkozó állama: a Világbank adatai szerint 2000-ben még közel 8,2 millión éltek az országban, 2021-ben azonban ez mintegy 6,9 millióra apadt. Bulgária az EU legszegényebb és egyik legkorruptabb tagállama, bár a valutája stabil, miután a levát az 1990-es évek végén az euróhoz kötötték.