Az online átverések durva emelkedésére figyelmeztetnek a bankok. A Barclays szerint azok 77 százaléka a közösségi médiában, az online piactereken és a a társkereső alkalmazásokon indul, de több más bank is azt figyelte meg, hogy a szélhámosok egyre inkább online működnek.
A BBC írása szerint nemcsak a Barclays, de a TSB vagy a Lloyds is hasonló folyamatokról számolt be, noha az internetes csalások szinte egyidősek az online térrel. A hírhedt nigériai csalás valóságos szubkultúrát teremtett az afrikai országban, amely hősként ünnepli a legsikeresebb szélhámosokat. Azonban az idő múlásával a csalók is egyre ügyesebbek és újabb módszereket dolgoznak ki.
Az internetes csalások módon hazánkban is gombamód szaporodnak, és a szélhámosok Magyarországon is előszeretettel alkalmaznak újabb és újabb trükköket, hogy megszabadítsák áldozataikat a pénzüktől. Az év elején a Magyar Nemzeti Bank például arról tájékoztatott, hogy 2022 harmadik negyedében 1,26 milliárd forintnyi értékben voltak visszaélések az itthon kibocsátott bankkártyákkal, amely több mint duplája az egy évvel korábbra kimutatott 568 milliós értéknek. A jegybank adatai szerint ezek 51 százaléka az internetes vásárlásokhoz kötődött.
A webshopos csalások megelőzésére a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság javaslatai kifejezetten hasznosak lehetnek.
Azonban a webshoposak csak az egyikét jelentik az internetes csalások széles körének, gyakoriak a társkeresőkön induló, találkozásokhoz nem vezető, ám a szerelem ígéretével csábító átverések és a különböző adathalász-üzenetek – e-mailben, telefonon vagy SMS-ben – is folyamatosan igyekeznek érzékeny adatokhoz jutni.
A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP, valamint sok más magyarországi bank is rendszeresen ad ki figyelmeztetéseket, hogy segítsen elkerülni azt, hogy az internetes csalók áldozataivá váljunk. Az internetes csalások ellen tavaly év végén KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről döntött az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI és az ORFK, amelyhez az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott.
Mindez jelzi, hogy a hatóságok is egyre éberebbek, de arra is rávilágít, hogy egyre kreatívabbak a digitális szélhámosok és szaporodnak a netes csalások fajtái.
Az internetes csalások bejelentése is segíthet a bűnözők lefülelésében, ezt akkor is érdemes megtenni, ha a csalók nem jártak sikerrel. Az MNB tájékoztatása szerint ezt célszerű a területileg illetések rendőrkapitányság mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) felé is jelezni.
Az incidensek bejelenthetők telefonon a nap 24 órájában az 1/336-4833-as és a 30/344-0704-es telefonszámon, e-mailben a [email protected] e-mail-címen vagy online az NKI honlapjának fejlécén elhelyezett Incidens bejelentése gombra kattintva. Anonim bejelentésre a [email protected] e-mail-címen, vagy ezen a linken van lehetőség. A jegybanki tájékoztatás két internetes forródrótot is megad az internetes csalások bejelentésére, melyeken segítséget is kérhetünk, ha áldozattá váltunk.
A netes és telefonos csalók gyakran élnek vissza olyan emberek vagy intézmények nevével, akikben megbízunk, de olyan is megtörténhet, hogy a Google fizetett hirdetései között nem az általunk keresett bank, hanem a csalók oldala tűnik elő. A legtöbb netes csalás és támadás nem feltétlenül programozói tudásra épül, hanem az emberi hiszékenységen alapul.
