Egyre kevésbé bíznak az államban a németek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSosem bíztak még ennyire kevesen az állam cselekvőképességében Németországban egy szerdán ismertetett felmérés szerint. Az ötödik alkalommal, a német köztisztviselők érdekvédelmi szervezetének (DBB) megbízásából lefolytatott kutatás szerint
a felnőtt lakosság csupán 27 százaléka tartja alkalmasnak az államot feladatai ellátására. Mindez 2 százalékponttal alacsonyabb a tavalyinál és 29 százalékponttal a 2020-as, 56 százalékos csúcstól.
Mindezzel párhuzamosan új csúcsot döntött azok aránya, akik túlterheltnek tartják az állami intézményrendszert. Ők a megkérdezettek 69 százalékát teszik ki. Egy évvel korábban 66 százalék volt ez az arány, az állam tekintélyét erősítő első járványkezelési intézkedések idején, 2020-ban pedig rekordalacsony, 40 százalék. Legkevésbé az ország keleti részének lakói, a legalacsonyabb végzettségűek és az Alternatíva Németországnak (AfD) párt szavazói hisznek az állam cselekvőképességében.
A szélsőjobboldali AfD szavazóinak 93 százaléka szerint túlterhelt az állam, csupán 6 százalékuk szerint kellően cselekvőképes az. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 78 százaléka érzékel túlterheltséget, és 16 százalékuk bízik az államban. A ország keleti részén, a volt NDK területén 77 százalék, míg a nyugati tartományokban az országos átlagtól elmaradó, 68 százalék az államot túlterheltnek tartók aránya.
Ügyek mentén vizsgálva a válaszokat a felmérést készítő Forsa közvélemény-kutató elárulta azt is, hogy a legtöbben (26 százalék) a menekültügy területén látják túlterheltnek az államot, amit az oktatás (17 százalék), valamint a klímapolitika és környezetvédelem (17 százalék) követ.
Az ARD országos köztelevíziónak Manfred Güllner, a Forsa vezetője elmondta, hogy az eredmények rámutatnak a német társadalom megosztottságára is. Ezt az állami feladatok fontossági sorrendjéről alkotott vélemények eltérése is jelzi. Míg a nyugati tartományokban a lakosság 47 százaléka tartja kiemelten fontosnak a klímavédelmi beruházásokat, keleten csak 37 százalék, és míg keleten 50 százalék tartja nagyon fontos állami feladatnak a drágulással járó terhek csökkentését, főleg az energiaárak területén, nyugaton csak 37 százalék ez az arány.
A szakember szerint különösen nagy az eltérés a Zöldek és az AfD szavazóinak véleménye között. Az utóbbi szavazóinak mindössze 11 százaléka tartja fontos ügynek a megújuló energiatermelés bővítését, míg a Zöldek 88 százaléka szerint ez a legfontosabb kérdés.
