Németország a jelenlegi tonnánként 30 euróról 2024-ben 40, 2025-ben pedig 50 euróra emeli a háztartásokban és a közlekedésben használt szennyező fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adót. A politikai kompromisszum eredményeként a szén-dioxid-mentesítés többletköltségeinek egy ezzel a jövőre tolják ki.
Fotó: John Macdougall / AFP
A szén-dioxid árának emelése azt jelenti, hogy a fogyasztók évente nagyjából három eurócenttel többet fizetnek majd a benzin vagy a gázolaj literjéért – erősítették meg a terveket nevük elhallgatását kérő források a Bloombergnek. (Egy euró 385,6 forint.)
Egy szintén névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselő azt is megerősítette a hírügynökségnek, hogy az adóemelés jövő év elején életbe lép.
A döntést többhetes koalíciós vita előzte meg. Christian Lindner szabad demokrata pénzügyminiszter kisebb emelés mellett kardoskodott azzal érvelve, hogy a magas már így is súlyos helyzetbe hozta a fogyasztókat Európa legnagyobb gazdaságában, amelyet egyre inkább fenyeget a veszélye.
Fotó: Ronny Hartmann / AFP
A gazdasági tárca zöld vezetőjére, Robert Habeckre azonban nagy nyomás nehezedett a saját pártja részéről, hogy az emelés még ennél is nagyobb legyen, és az összege már jövőre elérje a tonnánkénti 45 eurót, pedig egyre több ellentmondás feszíti a Zöldek ideológiavezérelt energiapolitikáját.
Lindner még a héten is azt hangsúlyozta, hogy
a célja elkerülni a német vállalatok és háztartások terheinek „túlzott növelését”.
„Célzott támogatást nyújtunk az új technológiákra való átálláshoz és a strukturális gazdasági zavarok megelőzéséhez. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a szén-dioxid-árképzés terén arányérzékkel kell eljárnunk, különösen a jelenlegi gyengeségére tekintettel” – hangsúlyozta.
Németország 2021-ben vezette be a szén-dioxid-adót, hogy 2045-re elérje a klímasemlegességet. A teher az első évben tonnánként 25 euró volt, tavaly emelték 30 euróra, és eredetileg 35 euróra kellett volna emelkednie az idén.
Miután azonban Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a Kreml leállította a Németországba irányuló gázszállításokat, Olaf Scholz kormánykoalíciója úgy döntött, hogy elhalasztja az emelést, hogy megvédje a háztartásokat és a vállalatokat a még magasabb energiaköltségektől.
