A digitális jegybankpénz (CBDC) a legtöbb helyen még leginkább csak a tervezőasztalon létezik, de máris komoly vitákat vált ki, miután sokan a totális kormányzati kontroll trójai falovának tartják. A lehetőséget több mint 100 országban vizsgálják, és egyes országokban – például Nigériában és Kínában – már létezik is kísérleti jelleggel. A helyzetet bonyolítja, hogy a digitális fizetőeszközt országról országra másképp képzelik el a döntéshozók.
Az egyre digitálisabbá váló világban ugyanakkor a jegybankok szerint szükség van a kézzel fogható készpénz digitális változatára, hiszen a magáncégek által kibocsátott pénzek és fizetési megoldások akár a pénzügyi stabilitást is veszélyeztethetik és a monetáris politika hatásfokát is gyengíthetik. Ugyanakkor kétségtelen, hogy
a digitális jegybankpénz feltehetőleg nem lesz képes hasonlóan anonimitást kínálni, mint a készpénz és a pénz áramlása is jóval könnyebben követhető lesz.
A jegybankok által kiadott digitális készpénz ráadásul nem csoda, hogy az összeesküvés-elméletek fontos elemévé vált, elvégre a központi bankok – különös tekintettel a brit és amerikai jegybankra – régóta állandó szereplői a hasonló elméleteknek. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pedig egyaránt tett már lépéseket a CBDC-k vizsgálatára, esetleges bevezetésére, így a digitális készpénz a politikai viták tárgyává vált. Amerikában több elnökjelölt foglalt állást a megoldás ellen, amely szerintük a tovább növeli a kormányzati kontrollt és az ESG felé tereli a befektetéseket.
A zsarnokság eszköze lenne?
Miután a Brexit-párti Nigel Farage bankszámláját megszüntette a Coutts nevű bank, még inkább előtérbe kerültek a CBDC-kkel kapcsolatos viták, különösen, hogy alig pár hónappal később, februárban a brit jegybank és pénzügyminisztérium bejelentették, hogy gondolkoznak a digitális font létrehozásán.
Varun Paul volt brit jegybankár, aki jelenleg a CBDC és pénzpiaci infrastruktúra osztályt vezeti a Fireblocks nevű fintech cégnél a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a Facebook – időközben részben állami nyomásra elengedett – stabil coin kísérlete, a Libra késztette lépésre a döntéshozókat.
Mindenesetre a digitális font az állam és a magánszektor együttműködéseként jönne létre, és digitális tárcák vagy okoskártyák segítségével lenne felhasználható. Az állam nem látna rá a számlákra a brit pénzügyminisztérium szerint, hasonlóan a jelenlegi bankszámlákhoz.
Ennek ellenére a megoldást sokan a davosi Világgazdasági Fórumon évente összegyűlő globális elit titkos tervének tartják, amelynek célja – hasonlóan az oltásokhoz vagy épp a klímaváltozás elleni fellépéshez – a szabadság elpusztítása az úgynevezett Nagy Újrakezdés (Great Reset) tervnek megfelelően. A konteók azonban könnyen elfedhetik a CBDC-k mögött álló valódi problémákat is.
Valóban vannak problémák
Samuel Doak, a tévhitek ellen küzdő Logically Facts tényellenőrzője szintén azt emelte ki, hogy elég egy futó pillantást vetni a közösségi médiára, hogy lássuk, a CBDC-k kérdése gyakran kerül szóba más összeesküvés-elméletekkel együtt, mint a lakosság ellenőrzésének eszköze, hasonlóan a „tervezett” koronavírus-járványhoz és más, a Nagy Újrakezdéshez köthető teóriákhoz.
Rohan Grey, a Williamette University adjunktusa szerint ugyanakkor az tényleg ijesztő, hogy a titoktartás kérdése elhalványul a terrorfinanszírozás, a bűnözés vagy épp adóelkerülés és pénzmosás megelőzésével szemben, és a brit tervek is elismerik, hogy a digitális font nem lesz névtelen a pénzügyi bűncselekmények megelőzése érdekében.
Párhuzamosan ezzel felmerül annak a kérdése is, hogy az elektronikus személyi igazolványra szükség lesz-e a digitális pénzek használatához, ami miatt Nagy-Britanniában sokan kimaradhatnak a lehetőségből. Grey szerint a jelenlegi javaslatok csak mérsékelten javíthatják a pénzügyi befogadás helyzetét, és egyelőre az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelenlegi tervek nem kívánnak a magánszektor számra károkat okozni. Mindez az is jelenti, hogy nincs lehetőség a jelenlegi rendszer radikális átszervezésére.
Ezzel összhangban
a Mastercard európai elnöke, Mark Barnett sem tart attól, hogy a CBDC-k fennakadásokat okoznak a jelenlegi fizetési modellekben.
Azonban a CBDC-k kapcsán muszáj a jelenlegi jegybanki pénzről, a készpénzről is beszélnünk (a központi bankoknál lekötött banki tartalékok ugyan digitálisak is és jegybankiak is, senki nem erről beszél a CBDC-k kapcsán), melynek használata egyre nehezebbé válik egyre több országban.
Vajon a jövő készpénzmentes lesz?
A CBDC-k kritikusai, mint például Farage ezt egyértelműen szeretnék elkerülni, a jelenleg a GB Newsnál műsorvezető politikus szerint a bankok készpénzmentes társadalmat akarnak kikényszeríteni.
A Brexit-párti politikus sokak véleményének ad hangot ellenkezésével, miközben a pénzintézeteknek tényleg sokba kerül a készpénzhasználat fenntartása. A bankok 636 fiókot zárhatnak be Nagy-Britanniában az év végéig az ATM üzemeltető Link szerint, ugyanakkor az ország pénzügyminisztériuma
megértéséről biztosította a papírbankók kedvelőit és felidézte, hogy törvényi védelmet is adtak a készpénzhez való hozzáférésnek.
Brett Scott író és újságíró viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a bezáró bankfiókok megnehezítik az üzleteknek a készpénzbetétet, ezért azok is inkább a kártyás fizetést részesítik előnyben és afelé terelik vásárlóikat is, ami aztán a statisztikákban megjelenve már fogyasztói igényként fordítanak le, miközben csak az automatizáció kiterjesztéséről van szó.
A készpénzhasználat megnehezítése azonban sokakat hátra hagyhat, főként a marginalizált csoportok köréből. Számukra a pénz beosztása is könnyebb lehet a tapintható bankjegyek segítségével, mint a számlapénzzel – hívja fel a figyelmet Derek French, a NatWest volt vezetője, aki régóta kampányol a bankjegyek megtartása mellett.
Az összeesküvéselméleteket pedig az is fűti, hogy sokszor tényleg nem lehetséges már készpénzzel fizetni, így sok millós nézettséget ért el Piers Corbyn videója az X-en is, amelyen egy készpénzmentes Aldiban kíván a volt munkáspárti vezető testvére fizetni. Magyarországon is vannak olyan önkiszolgáló kasszák, melyek csak a kártyát fogadják el.
Scott szerint a digitális fizetéseket preferáló fintech vállalkozások is igyekeznek a másik oldalról fűteni a vitát és a szélsőjobboldali, összeesküvéselmélet-hívő címkékkel lejáratni a készpénz barátait.
Ennek ellenére a CBDC-k térnyerése nem kész tény, sőt a nigériai és kínai bevezetésük sem számít egyelőre sikertörténetnek, pont a lakosság ellenállása, idegenkedése miatt. Ha a megoldást a jegybankárok komolyan gondolják, változtatniuk kell kommunikációs stratégiájukon is.
A kérdést megvitató davosi beszélgetések meggyőzhetik a döntéshozókat, de az átlagemberekből inkább ellenérzéseket váltanak ki.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a CBDC-k nem csak belföldi, de nemzetközi fizetések terén is új utakat nyithatnak meg, így például Pozsár Zoltán a Bloomberg egy júniusi podcastjában a dollár alapú nemzetközi fizetések egyik alternatívájaként nevezte meg azokat.
