Ursula von der Leyen bizottsági elnök az unió helyzetéről szóló utolsó beszédében úgy szeretne majd értékelni, hogy az elmúlt négy év során mindent megtett az európaiak életének javítása érdekében – a Covid–19 legyőzésétől kezdve az ukrajnai orosz háborúval szembeni fellépésig.
Von der Leyennek meg kell találnia a módját annak, hogyan válaszoljon az egyre sürgetőbb kérdésekre – például arra, hogy a 2024-es európai parlamenti választások után tervezi-e, hogy újabb ötéves ciklusra pályázzon. Emellett nyomás nehezedik rá, hogy saját konzervatív Európai Néppártjának kedvében járjon, amely azt szeretné, ha keményen fellépne a migrációval szemben, és felhígítaná az EU zöldmegállapodásának egyes elemeit.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A blokk költségvetésének átalakítása
A bővítéshez nagyobb uniós kasszára is szükség lesz.
Meg kell vitatnunk a költségvetésünk jövőjét – abból a szempontból, hogy mit finanszíroz, hogyan finanszíroz, és hogyan finanszírozzák
– mondta Von der Leyen.
Jelenleg az uniós országok bruttó nemzeti jövedelmük alapján járulnak hozzá a költségvetéshez, ami az uniós bevételek 70 százalékát teszi ki.
Az uniós országok eddig vonakodtak attól, hogy az EU saját adóztatási hatásköröket kapjon, de az új, szegény és nagy tagok felvétele hatalmas terhet jelentene a blokk kasszájára, ami valószínűleg a fővárosokat hajlandóbbá tenné arra, hogy Brüsszelnek egy teljes értékű, bevételnövelési hatáskörrel rendelkező kincstárat adjanak.
Hamarosan 30 tagállamra bővülne az Európai Unió
Ursula von der Leyen az Európai Unió további, 30 tagúra való bővítését támogatja, mondván, hogy az „a haladás katalizátora” lehet a blokkban. Példaként említette az EU-tagjelölt Ukrajnát, Moldovát és Szerbiát.
Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk geopolitikai unióvá válni, és megmutattuk, hogy gyorsan tudunk haladni, ha egységesek vagyunk. És hiszem, hogy az Európa csapat 30 szereplővel is működni fog
– mondta.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az EU-hoz való csatlakozás „érdemalapú” – más szóval a tagjelölt országok mélyreható reformjainak függvénye –, és hogy a bizottság „mindig meg fogja védeni ezt az elvet”.
„Összekapcsoljuk az EU-t az Öböl menti országokkal és Indiával”
Von der Leyen kiemelte az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó kiépítésére irányuló, múlt héten aláírt projektet, mint úttörő politikai eredményt, amely annak bizonyítékaként szolgál, hogy a Global Gateway „valódi változást” hoz.
A projekt célja India, az Arab-öböl és Európa összekapcsolása vasúti és kikötői kapcsolatok révén, ami Von der Leyen szerint 40 százalékkal gyorsabbá teszi az India és Európa közötti kereskedelmet. A projekt az energia, a tiszta hidrogén és az adatkapcsolatok fejlesztését is tervezi.
Az EU Global Gateway politikája a blokk tervezete a kínai új selyemút infrastrukturális kezdeményezéssel szemben.
A technológiai finanszírozások fokozása
Von der Leyen gyors megállapodásra szólította fel a bizottságot azon tervéről, hogy a 10 milliárd eurós Stratégiai Technológiák Európáért Platform (STEP) révén támogassa a vállalatok beruházásait az új technológiákba, például a mesterséges intelligenciába és a kvantumszámítógépekbe. Ez az elnök által tavaly megígért Szuverenitási Alap helyébe lépne.
„Romániának és Bulgáriának is csatlakoznia kell a schengeni övezethez”
A bizottság elnöke ismételten támogatásáról biztosította Bulgária és Románia csatlakozását az EU vízummentes schengeni övezetéhez. Dicsérte a két országot, amiért „a legjobb gyakorlatokat mutatták be a menekültügyben”, és sürgette az uniós országokat, hogy „minden további késedelem nélkül” vegyék be őket.
Bár Von der Leyen és az európai parlamenti képviselők tömege túlnyomórészt a csatlakozás mellett van, üzenete elsősorban Ausztriának szólhat, amely 2022 decemberében megvétózta Bulgária és Románia schengeni csatlakozását, mert attól tartott, hogy a két országon keresztül illegális migránsok haladhatnak át.
A mezőgazdaságnak bókol Von der Leyen
A bizottság elnöke felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelők fontosságára, és felszólította a blokkot, hogy az éghajlatváltozás hatásai ellen komoly támogatásokra lesz szükség ennek az ágazatnak a fenntartására.
Gondoskodnunk kell a környezetünk védelméről, ám az EU élelmiszer-biztonsága most fontosabb, mint valaha. Az unió vezetésének szorosan együtt kell működnie a mezőgazdaság szereplőivel, hogy egyensúlyt teremtsenek a természet és a termelés között
– mondta Von der Leyen.
A vidéki szavazók megnyerésére törekedve az elnök Európai Néppártja az európai gazdák védelmezőjeként tünteti fel magát, és azzal érvel, hogy a zöldjogszabályok végrehajtása veszélyeztetné az EU élelmezésbiztonságát, és tönkretenné a termelőket.
Von der Leyen több párbeszédre és kevesebb polarizációra szólított fel, és bejelentette, hogy stratégiai párbeszédet kíván indítani az EU mezőgazdaságának jövőjéről.
Új fókusz a zöldátmenetben
A legnagyobb különbség e beszéd és a 2019-es között, amelyben elindította a Green Dealt, az, hogy lerombolja Európa biztonságérzetét mint vezetőét a tiszta energiában.
Akkoriban minden arról szólt, hogy az EU-nak az egész világ számára kell utat törnie. Most viszont a verseny került a középpontba, ahol a cél az EU által birtokolt iparágak megtartása, és néhány új iparág, például a zöldacél megszerzése.
A bizottság felismerte, hogy nemcsak Kína a napelemdömpinggel és az EV-dominanciával, hanem az USA és az inflációcsökkentő törvénye, valamint más gazdaságok is felzárkózásra kényszerítik Európát.
Von der Leyen vizsgálatot indít a kínai elektromosautó-gyártók ellen
A globális piacokat elárasztották az olcsóbb kínai elektromos autók. Az árukat pedig hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan. Ez torzítja a piacunkat és kiszorítja a hazai gyártókat.
A bizottság szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel kapcsolatban. Európa nyitott a versenyre. Nem pedig az alulról jövő versenyre
– jelentette be Von der Leyen
Egy ilyen vizsgálat utat nyithat Európa számára, hogy további szabályozásokat vessen ki az olyan kínai járművekre, amelyekről úgy véli, hogy tisztességtelenül olcsón értékesítik őket, hogy az európai versenytársak lemaradjanak. Tágabb értelemben ez egy újabb lépés abban az irányban, hogy Európa a világ legnagyobb szabadkereskedelmi tömbjéből a kereskedelmi védekezés kiépítése felé mozduljon el.
Akadálymentesítés a szélenergiában
Von der Leyen új európai szélenergia-csomagot javasolt a zöldenergia-ágazatot sújtó nehézségek – többek között a finanszírozási problémák és a lassú engedélyezés – enyhítésére.
Szerinte a szélenergia-ipar egy európai sikertörténet, de jelenleg egy sor kihívással kell szembenéznie.
Ezért egy európai szélenergia-csomagot fogunk előterjeszteni – szorosan együttműködve az iparral és a tagállamokkal
– mondta, hozzátéve, hogy ez a csomag az engedélyezés gyorsítására és az állami támogatási rendszerek javítására összpontosítana.
Az európai szélenergia-ágazatot az elmúlt hónapokban keményen sújtották a fejlesztőket és a turbinagyártókat érintő problémák, köztük a magas infláció, az ellátási láncok beszűkülése, az engedélyek és a támogatások elakadása, valamint a Kínával szembeni fokozódó verseny.
Zöldváltás – vállalkozásbarát módon
Mivel az éghajlatváltozás elleni akciók politikai villámhárítóvá váltak, Von der Leyen a nyíltan iparbarát zöldátmenet mellett tette le a voksát, miközben a tiszta energiával kapcsolatos sikereit is fitogtatta.
Az éghajlati menetrendet gazdasági menetrenddé alakítottuk át! Az elmúlt öt évben az EU-ban a tiszta acélgyárak száma nulláról 38-ra nőtt. Mostanra több beruházást vonzunk a tiszta hidrogénbe, mint az USA és Kína együttvéve
– mondta Von der Leyen
„Ettől a hónaptól kezdve egy sor tiszta átmenetről szóló párbeszédet fogunk tartani az iparral” – tette hozzá. „A fő cél az lesz, hogy minden ágazatot támogassunk az ipar szén-dioxid-mentesítését célzó üzleti modelljének kialakításában. Hisszük ugyanis, hogy ez az átállás alapvető fontosságú a jövőbeli európai versenyképességünk szempontjából.”
A parlament elnöke: reformokra van szükség!
Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai elnöke Von der Leyen beszéde előtt felszólította a képviselőket, hogy a blokk növekedésével párhozamosan az uniót is át kell alakítani.
Ukrajna vagy más országok csatlakozása előtt az EU-nak reformokra van szüksége. Szövetségünk most 27 tagállam számára működik – nem biztos, hogy 33 vagy 35 tagállammal is ugyanez lesz a helyzet
– jelentette ki az elnök.
Metsola – akinek a neve már felmerült mint lehetséges jövőbeli bizottsági elnök – eddig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon Von der Leyennek újra kellene-e indulnia, és csak annyit mondott, hogy fantasztikus munkát végzett a válságokkal teli négy év alatt, amelyet példátlan uniós egység jellemzett.
