A vízszint emelkedése miatt 2050-re használhatatlanná válhat a világ legnagyobb kikötőinek egy része, ezért létfontosságúak a tengerhajózási ágazat szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítására és az új technológiák bevezetésére irányuló erőfeszítések –figyelmeztetett egy pénteken nyilvánosságra hozott tanulmány.
Fotó: AFP
A Lloyd’s Register hajózási szolgáltató csoport és a Lloyd’s Register Foundation független jótékonysági szervezet megbízásából az Economist Impact agytröszt elkészítette a Global Maritime Trends 2050 című jelentést, amely a jövőbeli forgatókönyveket vizsgálta, és a megjelenését a szeptember 11-én kezdődő londoni nemzetközi hajózási hét elé időzítették.
A világ 3800 kikötőjének harmada a trópusi övezetben található, amely leginkább kiszolgáltatott az éghajlatváltozás legerősebb hatásainak
– idézte a Reuters a Lloyd’s Register (LR) szóvivőjét. Sanghaj, Houston és a mexikói Lazaro Cardenas a világ legnagyobb kikötői közé tartoznak, és 2050-re potenciálisan működésképtelenné válhatnak, ha a tengerszint csak 40 centiméterrel emelkedik.
A jelentés szerint azonban más kulcsfontosságú kikötők, köztük Rotterdam már most is nyomás alatt állnak. „Az országoknak be kell fektetniük kikötőik és logisztikai infrastruktúrájuk hatékonyságának és ellenálló képességének növelésébe, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő import- és fogyasztási igényekkel” – figyelmeztet.
Fotó: Tolga Akmen / AFP
Az LR szóvivője szerint a tengerszint-emelkedésre fokozottan érzékeny kikötők, mint például Sanghaj, a hollandiai Maeslant-gáthoz és a londoni Temze-gáthoz hasonló árvízvédelmi rendszereket hozhatnának létre.
Így nem kellene évtizedenként folyamatosan emelni a meglévő árvízvédelmi falakat, ami rövid távú és költséges megoldás
– tette hozzá.
A hírügynökség a jelentéssel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a tengeri hajózás a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 3 százalékát adja, és az iparág aktívan csökkenti a kibocsátását a fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás visszafogásával.
Az időjárás egyébként már most is világszerte hatással van a kikötőkre, csak egyelőre az aszály okoz gondot, akadályozza az egyik legfontosabb vízi útvonal, a Panama-csatorna hajózhatóságát, a jövőben pedig járhatatlanná is teheti.
Fotó: Daniel Gonzalez / AFP
Egy másik, pár órával korábban nyilvánosságra hozott tanulmány is a globális felmelegedés hatásaira figyelmeztet. Az amerikai Climate Central kutatócsoport 180 ország és 22 terület időjárását vizsgálta, és megállapította, hogy
a világ népességének 98 százaléka volt kénytelen a szokásosnál nagyobb hőséget elviselni júniustól augusztusig az ember okozta klímaváltozás miatt.
Az északi féltekén az idei volt a legmelegebb nyár, Észak-Amerikában és Európa több részén katasztrofális erdőtüzeket és a halálozási arány megugrását okozták a tartós hőhullámok. Július volt minden idők legmelegebb hónapja, de az átlaghőmérséklet augusztusban is 1,5 C-fokkal magasabb volt az ipari forradalom előttinél.
Fotó: Paige Taylor White / AFP
„Az elmúlt három hónapban gyakorlatilag a Földön senki sem tudta elkerülni a globális felmelegedés hatását. Olyan hőmérsékleteket mértünk minden vizsgált országban, még a déli féltekén is, ahol ez az év leghűvösebb időszaka, amelyeket nehéz – és néhány esetben majdnem lehetetlen – lenne elérni az ember okozta klímaváltozás nélkül” – hangsúlyozta Andrew Pershing, Climate Central kutatásért felelős alelnöke.
A Climate Central annak alapján méri fel a klímaváltozás hatását, hogy összehasonlítja a megfigyelt hőmérsékleteket az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatását kiszűrő modellek által generált hőmérsékletekkel. Az index maximális értéke öt – ez azt jelenti, hogy legalább ötszörös a valószínűsége, hogy az adott hőmérséklet az éghajlatváltozás következménye. Következtetésük szerint 6,2 milliárd ember legalább egy olyan napot élt át, amikor az index elérte ezt a maximális értéket.
Fotó: Nicolas Liponne / AFP
Az észak-amerikai és dél-európai hőhullámok az éghajlatváltozás nélkül elképzelhetetlenek lettek volna, hangsúlyozta Friederike Otto, a Grantham Institute for Climate Change and the Environment klímakutatója.
„Elszigetelt hőhullámokat vizsgáltunk. Ezek nem váltak ötször valószínűbbé. Végtelenül valószínűbbé váltak, mert az éghajlatváltozás nélkül nem következtek volna be” – jelentette ki.
