Írország lassan kiteheti a megtelt táblát, a dublini kormány csökkentené a menekültek támogatását

Az ír kormány nehezen tudná kezelni a jövő évi újabb migrációs hullámot, ha az újonnan érkezők száma továbbra is olyan magas maradna, mint jelenleg – ismerte be a dublini parlament alsóházában, a Dáilban a minap Leo Varadkar miniszterelnök.

Hozzátette, elsősorban az ír kormány joga és felelőssége az országba érkező menekültek számának meghatározása.

A helyi önkormányzatok pedig nem tudnának további 50 ezer embernek szállást biztosítani, ha ennyien érkeznének jövőre is – mondta Varadkar, rámutatva, hogy a jelenlegi tendenciák alapján ez a szám benne van a pakliban.

 – árulta el kétségeit.

Írország vészesen megközelítette befogadási kapacitása felső határát

Az ír kormányfő a törvényhozóknak azt is elmondta, hogy van egy határ, ameddig egy ország el tudja látni a menekülteket, és Írország már vészesen megközelítette azt.

Michael Leahy, az Ír Szabadságpárt elnöke a hét elején ezzel kapcsolatban jegyezte meg a Remix Newsnak, hogy Írországba több ukrán menekült érkezett egy főre vetítve, mint Lengyelország kivételével bármely más uniós országba annak ellenére, hogy Írország a háborús zónától legtávolabb eső ország.

Írország szociális támogatási rendszere túlságosan nagyvonalú, és úgy tűnik, hogy „jóemberkedő” kormányunk a menekültek érdekeit az íreké elé helyezi – folytatta Leahy.

A liberális Varadkar fokozatosan ismerte fel, hogy kormánya menekült- és bevándorlási politikája miatt mekkora nyomás nehezedik az írekre.

Az ukrajnai orosz invázió kezdetén, tavaly februárban ugyanis Varadkar még határozottan elkötelezte magát a tömeges migráció és a lehető legtöbb menekült befogadása mellett.

Tavaly novemberben pedig – annak ellenére, hogy a helyi közösségekben már megindult az elégedetlen mormogás, mivel egyre többen kezdtek némileg aggódni a menekültek magas száma miatt – az ír vezető még arról beszélt, hogy:

„Mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy szállást biztosítsunk nekik, és ez az emberek otthonában való elhelyezéstől kezdve a régi raktárak, irodaházak utólagos átalakításán át a szállodák és moduláris lakások igénybe vételéig, illetve az új épületek gyors felhúzásáig terjed.”

Már be is nyújtották a parlamentben az első korlátozó előterjesztést

Május óta azonban Varadkar kezd szembenézni az ír menekültügyi politika árnyoldalaival, a közszolgáltatásokra nehezedő növekvő nyomással. Akkor írta, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic levelére válaszolva, hogy az érkezők számának nagyságrendje miatt– az Írországban korábban is fennálló lakáshiány közepette – rendkívüli nehézségekbe ütközik a megnövekedett igényeknek megfelelő mennyiségű szállás biztosítása.

A spanyolországi Granadában tartott EU-csúcson október elején Varadkar már azt hangsúlyozta, hogy Írország az elmúlt két évben több mint 100 000 menekültet fogadott be.
A menekültügyi válsággal kapcsolatos megváltozott álláspontjával az ír kormányfő most egy platformra került azokkal a migrációellenes európai aktivistákkal és pártokkal, akiket ő maga is és pártja, a Fine Gael korábban szélsőjobboldalinak minősített – írja a Remix News.

A dublini kormány politikai álláspontjának gyökeres változása nyomán egyes koalíciós politikusok már az új menekülteknek nyújtott segélyek időbeli korlátozását szorgalmazzák, miután a jelentések szerint az országba érkező ukránok nagyjából 30 százaléka olyan biztonságos uniós országokból érkezik, ahol a segélyek kevésbé vonzóak.

Az ír zöldpárti politikus által előterjesztett tervekkel a másik kormánypárt, azaz a liberális Fianna Fáil miniszterei ugyanakkor nem értenek egyet, mivel attól tartanak, hogy az ellátások határozott időre történő korlátozása növelné a párt minisztere, Darragh O’Brien által vezetett lakásügyi minisztériumra nehezedő nyomást.

 Címlapkép: Kristof Z. Markovics / NurPhoto / AFP