A Hegyi-Karabahban kialakult helyzet kapcsán Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Le Point című francia hetilapnak adott interjúban elmondta, hogy Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely fenntartja a párbeszédet a felek között a konfliktus enyhítése és a békés megoldáshoz való visszatérés érdekében, ugyanakkor hozzátette, hogy a szankciók nem vezetnének a feszültség enyhüléséhez.
A szankciók biztos, hogy nem fogják visszafordítani a folyamatot
– jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy azt csak a regionális stabilitás helyreállítása és a nyelvi és kulturális jogok szavatolása teheti meg. Ehhez azonban az összes érdekelt féllel folytatott párbeszédre van szükség.
A miniszter az uniós költségvetés felülvizsgálata kapcsán felidézte, hogy Magyarország jelenleg nem fér hozzá a helyreállítási alapból származó európai forrásokhoz, miközben az Európai Bizottság a kiadások növelését javasolja a helyreállítási alap kamatlábainak fedezésére, a kohéziós alapokhoz pedig nagyon korlátozottan fér hozzá, miközben az Európai Bizottság az Ukrajna újjáépítésre és előcsatlakozásra szánt források jelentős növelését javasolja.
Ezért Bóka szerint
nagyon nehéz amellett érvelni, hogy Magyarország nagyobb mértékben járuljon hozzá az uniós költségvetéshez, miközben csak nagyon korlátozottan fér hozzá az uniós forrásokhoz.
Hozzátette, mielőtt Magyarország véleményt alkot a javaslatról, a politikai kontextuson szeretne munkálkodni, amely nagyobb mozgásteret biztosít számunkra ahhoz, hogy pozitív szerepet játsszunk a folyamatban.
A tárcavezető szólt arról is, hogy az EU Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárását politikai eljárásként kell elemezni, szerinte az Európai Bizottság politikai engedményekre törekszik, de ezeket azért nagyon nehéz meghatározni, mert folyamatosan változnak. Ezért amíg a politikai döntés meg nem születik, addig technikai megoldást is nehéz találni. Amint azonban megvan a politikai döntés, a technikai részletek kidolgozása is könnyű lesz.
Bóka hangsúlyozta, hogy hazánk ezeken a megbeszéléseken konstruktív módon vesz részt, még ha véleménye szerint azok jogalapja nem is sziklaszilárd, de a jelenlegi geopolitikai helyzetben az egységét rendkívül fontosnak tartja. Magyarország pedig azzal járul hozzá ehhez az egységhez, hogy annak ellenére részt vesz ezekben az eljárásokban, hogy fenntartásai vannak azokkal kapcsolatban.
A miniszter kifejtette, hogy az EU bővítési politikáját az egyik legsikeresebb politikának tartja, és azt is, hogy Magyarország továbbra is támogatja azt, amíg a tagjelölt országok érdemein alapuló csatlakozási szabályokat megtartják.
Az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt megvitatandó kritériumok közül felhívta a figyelmet kisebbségek jogainak tiszteletben tartására. Ezen a téren Magyarország kézzelfogható előrelépést szeretne látni, valamint azt, hogy Ukrajna a Velencei Bizottságát valamennyi ajánlását végrehajtja minden területen, hogy a magyar kisebbség visszakapja azokat a jogait, amelyeket 2015-ben élvezett. A tárcavezető szerint az ukrán hatóságok már értik, hogy párbeszédet kell folytatniuk a magyar kisebbséget képviselő szervezetekkel, de a párbeszédre irányuló valódi politikai akaratot még ellenőrizni kell.
A migrációról szólva Bóka elismerte, hogy ez európai probléma, amelyre konszenzusos európai megoldást kell találni. Elmondása szerint az európai migrációs politika kiindulópontja az Európai Unió külső határainak védelme, amelyhez a harmadik országokkal való partnerségre is szükség van. Példaként említette Magyarország és Szerbia kapcsolatát, ahogy ezt javasolja Olaszország Tunéziával és más partnerországokkal is, amit Magyarország teljes mértékben támogat. A miniszter az európai szolidaritás fogalmát illetően a helyes értelmezés fontosságát emelte ki.
Úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió külső határainak védelme is az európai szolidaritás egyik megnyilvánulása, amelyet alapvetőnek kell tekinteni
– mondta. Amíg az Európai Bizottság nem tekinti az európai szolidaritás részének az EU külső határainak védelmét, és nem támogatja azok fizikai infrastruktúrájának kiépítését – tette hozzá –, nagyon nehéz európai migrációs politikát kialakítani.
