Méltó és igazságos, hogy itt hajtunk fejet az 1956-os szabadságharcosok emléke előtt – erről is beszélt Orbán Viktor Veszprémben hétfő kora délután. A kormányfő az 1956-os forradalom kitörése alkalmából mond ünnepi beszédet.
A helyszínválasztás oka kettős. Egyrészt van egy aktualitása, hiszen Veszprém – Elefszína és Temesvár mellett – az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli az idén. Másrészt Veszprém vármegyei központja az 1956-os forradalom egyik legfontosabb vidéki helyszíne volt. Ahogy azt az Origo kiemelte: az elsők között itt kezdődött el a Nemzetőrség szervezése, már október 29-én. Emellett a város óriási szerepet vállalt abban, hogy a forradalom alatt (más településekkel együtt) biztosította Budapest élelmiszer-ellátását. November 4-én, a szovjet csapatok bevonulása után itt mutatkozott a legnagyobb fegyveres ellenállás, természetesen a fővárost követően.
A forradalmat végül leverték, Veszprémből pedig 92 embert hurcoltak el a Szovjetunióba, ez a második legmagasabb szám a települések rangsorában. Összesen 850 magyar került ukrajnai börtönökbe, a legtöbben Budapestről. A miniszterelnök már tavaly is vidéken emlékezett meg az 56-os eseményekről, akkor Zalaegerszegen, a Mindszenty József életét bemutató Mindszentyneum átadóján tartott beszédet. Elemzők szerint a vidéki helyszínek szimbolikusak, azt szemléltetik, hogy az 1956-os forradalom az egész országé volt.
Kié az 1956-os forradalom?
A miniszterelnök a világban élő magyarság köszöntése után azt a kérdést járta körül, hogy kié, melyik településé az 1956-os forradalom. Úgy fogalmazott, hogy minden városnak, minden falunak megvan a maga 1956-os forradalma. Szerinte ezek közül mindegyik szolgál valamilyen tanulsággal, így végül mindegyik része a „mi nagy 1956-os szabadságharcunknak”. Ezért szerinte nemcsak lekezelő, hanem hibázik is, aki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosban látja. „Méltó és igazságos, hogy itt hajtunk fejet a szabadságharcosok emléke előtt. Isten éltesse a veszprémieket!” – húzta alá.
Mekkora veszteség érte Magyarországot az 1956-os forradalom során?
Orbán Viktor jelezte, hogy a pontos számok nem ismertek. De úgy tartják, hogy mintegy háromezren estek el, húszezren sebesültek meg, a megtorlás kétszáz embert küldött halálba, másik 13 ezret pedig börtönbe. Elmenekült az országból 200 ezer magyar. „Micsoda arcok, magyar jellemek, sorsok. Az egész nemzet nagy, közös harca volt. Egy egész nemzet állt a vérpadon.”
Ki volt Brusznyai Árpád?
A veszprémi forradalmi események kiemelkedő alakja, Veszprém mártírja Brusznyai Árpád, aki 1956. november 1-jétől a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke. Az ő szerepét és történetét hozza példának a miniszterelnök. Szerinte Brusznyai megértette az idők szavát, és tudta, hogy ha lapot oszt a történelem, azt fel kell venni. Ő tudta, hogy 1956 az utolsó esélye volt Magyarországnak, hogy kiszakadjon a bolsevik világból, ahogy egyébként az egy évvel korábban, 1955-ben az osztrákoknak sikerült, és onnan kivonultak a szovjet csapatok.
A forradalom a magyar géniusz felvillanása volt
A kormányfő arról beszélt, hogy a forradalom nem artikulálatlan üvöltés volt, sem nem elnyomottak dühroma vagy a bosszúért lihegők zihálása és nem is a szabadságvágy zabolátlan kitörése. „Minden hősiessége, bátorsága mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes volt minden egyes mozzanata. A magyar géniusz felvillanása volt, és ennek megtestesülése Brusznyai Árpád, aki 32 évesen vállalta, amit vállalni kellett.” Kivégezték. Nem azért, mert bűnös volt, hanem mert ártatlan. „Dicsőség 56 hőseinek!”
Magyarország vissza akarja tartani Európát egy még nagyobb háborútól
Ami Brusznyai Árpáddal történt, az tipikus magyar sors. Orbán Viktor szerint a magyar lovagias nép, sokszor még az észszerűségen is túl. Így fordulhat elő, hogy azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk, vagy éppen védjük őket. Ma is elsők voltunk és vagyunk, akik Európát védjük a migrációtól. Elsők, akik békét javasoltak háború helyett. És elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy önként és dalolva meneteljenek bele egy még nagyobb háborúba.
Mit kaptak a magyarok mindezért cserébe?
A miniszterelnök szerint mindezért köszönetet, jóakaratot, méltánylást sohasem, gáncsot, baráti tüzet viszont gyakorta kaptunk. A magyar sors olyan mintázata ez, amely időről időre ismétli önmagát. Megjegyezte, hogy nem vigasztal bennünket, hogy a nyugatiak most megehetik, amit maguknak főztek.
Az 1956-os forradalom 1989-ben győzött
Nem lehet elsétálni a kínos tanulságok mellett. Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy a hibáinkkal is szembenézzünk. A hazaárulók is részei a történelmünknek, mint a balsors a Himnuszban. Október 23-át november 4-e követte. De 1956 végül 1989-ben győzött, erre jól emlékszenek azok, akik a rendszerváltáskor küzdöttek. A kommunistáknak csak akkor volt esélyük ép bőrrel átlépni a demokráciába, ha előbb bevallották legnagyobb bűnüket. Amint bevallották, elvesztették a hatalmukat. Nyilvánosan kellett eltemetniük az addig titkolt földi áldozatok maradványait. De ekkor az áldozatok lelke kiszabadult, és ott lebegett a kommunista vezetők feje fölött. „Ha jól látom, az utódpárt már mikroszkopikus méretű, és az utolsó baloldali párt is ott végzi majd, ahol 56 szelleme szerint is végeznie kell.”
Európa legstabilabb országa Magyarország
Orbán Viktor kitért rá, hogy harminc év után is tart a vita, hogy megfelelően ment-e végbe a rendszerváltoztatás. Továbbra is kérdés, hogy az igazságtétel ügyében erélytelen demokráciát látva helyesen döntöttek-e akkor a magyarok. Ennek kapcsán rámutatott: Magyarország úgy szabadult ki a szovjetek alól, hogy nem volt polgárháború, nem veszett oda senki sem, és ha kínnal is, de sikerült elkerülni Magyarország összeomlását. „Sőt, 33 év alatt itt egyszer sem kellett előrehozott választásokat tartani, és máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország Európában.”
Mást ért Európa és Magyarország a szabadság alatt
Európa, ahová visszaérkeztünk, már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak bennünket – fogalmazott a kormányfő. Szerinte egyre kevésbé az. Szabadok vagyunk, Európa is ennek jegyében egyesült, de most szembe kell nézni azzal, hogy mást értünk szabadság alatt, és máshogy képzeljük el a szabad világot is. Mintha a nyugatiak számára ez egyfajta menekülés lenne: szabadulj meg attól, aki vagy, nődd ki a múltadat. „Válts nemet, válts nemzetet. Rakd össze magad a legújabb divat szerint, és akkor szabad leszel. Mi itt Magyarországon éppen az ellenkezőre vágytunk. Arra, hogy végre azok legyünk, akik vagyunk. Hogy ne legyek férfi, keresztény és magyar, olyan, mintha a szívünket tépné ki. A szabadság nem menekülés önmagunk elő, hanem megérkezés.”
Sem Moszkva, sem Brüsszel kedvéért
Vállalni kell, hogy magyarnak születtél, kereszténynek, férfinak vagy nőnek születtél. Apád és anyád gyermeke vagy, a férjed vagy feleséged társa vagy. Vállald, hogy barát vagy és hazafi vagy. Erről sem 56-ban, sem 90-ben, sem 23-ban, sem Moszkva, sem Brüsszel kedvéért nem vagyunk hajlandók lemondani – sorolta Orbán Viktor.
Szerinte nekünk a szabadság életösztön. A család, a barátok, a haza, ez mind mi vagyunk. A szabadságharc nem olyan, amit vállalni lehet. A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Így van ez ma is, ilyen egyszerű. A magyar ezért szabadságharcos nemzet, és a magyar nemzet életstratégiájának lényege éppen az, hogy „mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk”.
Brüsszel csak egy kortárs paródia
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma felbukkantak olyan dolgok, amelyek a szovjet időkre emlékeztetnek. Igen, előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát. Szerencse, hogy ami először tragédia volt, másodjára már komédia. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. „Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült. Most, ha Brüsszel fütyül is, úgy táncolunk, ahogy mi akarunk. És ha nem akarunk, akkor nem táncolunk.”
Az még nem reménytelen
De az elvtársi kioktatás változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják – utalt ezzel a visszatartott uniós forrásokra. A Magyarországgal szembeni pártmegrovást most brüsszeli jogállami eljárásnak nevezik. Nem a tankok gurulnak be Keletről, hanem a dollár Nyugatról, de ugyanoda, ugyanazokhoz. A nagy különbség, hogy a Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió még nem az.
Moszkva javíthatatlan volt, Brüsszel még nem az
Igaz, hogy Európa magára engedte a migrációt, és nem tudja kihúzni a lábát a háborúból, amibe meggondolatlanul belépett. És az is igaz, hogy olyan vezetőkre bízta a sorsát, akik képtelenek megvédeni a biztonságát, szabadságát és jólétét. „Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel és az EU még megjavítható. Még lesznek választások, Európa még él, lélegzik, testében még dolgozik az életerő.”
Hogyan van értelme az 1956-os forradalomnak?
Nem haltatok meg hiába. Ezért vagyunk itt. Az 1956-osok áldozata csak akkor nyer értelmet, ha a magyar szabadságot mi is védjük, éljük és örökül hagyjuk – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Szerinte az 1956-osok akkor nem haltak meg hiába, ha mi nem élünk hiába. Veszprém ebben jól áll, éppen ezt teszi. Megmutatja, milyen a világ, ha magyar szemmel nézed. Veszprém megmutatja egész Európának, milyen is a magyar kultúra és a szabadság. „Azért vagyunk erre képesek, mert nem tévesztettük szem elől: a múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, azon állunk. A szabadságharc 67. évfordulóján tisztelettel fejet hajtok a hősök és a honfitársak becsülete előtt, akik több évtizednyi megpróbáltatás dacára sem adták fel, és akik mindannyiunknak példát mutattak.”
„Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok – Orbán Viktor a jól ismert fordulattal zárta Veszprémben az 1956-os forradalom kitörésének emlékére elmondott, mintegy félórás beszédét. A tömeg tapsban tört ki, majd a Szózat közös éneklésével zárult az esemény. A tudósításunk is a végére ért, köszönjük a figyelmet!
