Az 1956-os forradalom és szabadságharc megemlékezései természetükből eredően mindig nemzetközi kitekintésre adnak alkalmat. Az elmúlt évek eseményei ezen a téren egyre emelték a tétet a világ és Magyarország számára, és minden bizonnyal ez lesz Orbán Viktor hétfői ünnepi beszédének fókuszában is. Az elmúlt évek nemzetközi mérlege a világrend felbillenése és két nagy háború.
A miniszterelnök ezúttal sem Budapestet választotta, a tavalyi zalaegerszegi helyszín után most az 1956-os események egy másik kiemelkedő vidéki helyszínén tartja beszédét, amely egyben épp az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli. „Október 23-án 15:00-kor élőben Veszprémből!” – ígéri utolsó posztjában a Facebookon. Az ezt megelőző, két nappal ezelőtti bejegyzés még a kormányfő kínai utazásának negyedik napjáról, sencseni látogatásáról mutat fotókat.
A kormányfői beszédről ezúttal sem kerültek ki előzetes információk, mindenesetre tudható, hogy a miniszterelnök – és általában a magyarok – figyelmének jelentős részét foglalja le a nemzetközi politika az elmúlt hetekben, és minden bizonnyal erről is hangsúlyosan beszélni fog Veszprém történelmi és jelenbeli szerepének felvázolása mellett.
Granadai EU-káosz, izraeli háború, pekingi kapcsolat
A hosszú hétvégén, az október 23-ai beszéd előtt került nyilvánosságra az is, hogy a magyar miniszterelnök
néhány hét múlva Zürichben tart átfogó politikai beszédet
az idén 90 éves rangos svájci konzervatív hetilap, a Weltwoche jubileumi ünnepségén, miközben az unió az Ukrajnának szánt újabb hatalmas pénzcsomagról és a migránstömegek elosztásáról vitázik, és jogi érvekre hivatkozva visszatartja a Magyarországnak járó összegeket.
Október első hétvégéjén a miniszterelnök még az granadai csúcstalálkozóján vett részt, amely káoszba fulladt. A migráció volt a granadai csúcs egyik fő témája, a brüsszeli terveken felháborodott lengyel és magyar kormányfők ellenállása miatt mégsem sikerült közös nyilatkozatba préselni.
A migráció növekvő veszélyének témája új dimenziót nyert, amikor az EU-csúcs sarkában hirtelen háború tört ki Izraelben, a Nyugat muszlimok tömegei lakta nagyvárosaiban felszökött a nyugtalanság, a félelem a terrortól, és már megjelent az erőszak és az antiszemitizmus is. Magyarország tudatosan elutasította és elhárította a tömeges bevándorlást az elmúlt években, de a rendőri jelenlét az utcákon nálunk is érezhetőbbé vált.
Az új háború második hetével esett egybe a miniszterelnök előre tervezett látogatása Kínába a Peking működtette Egy övezet, egy út kezdeményezés csúcstalálkozójára, ahol Hszi Csin-ping elnökkel, valamint az Ukrajnával háborúban álló Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal is találkozott.
Szabad Magyarország, forrongó világ
Ha a miniszterelnöki beszédnek valóban hangsúlyos része lesz a felbolydult világ és a szabadságra törekvő Magyarország viszonya, a fő gondolatokról vélhetően ízelítőt adnak a kormányfő legutóbbi bejegyzései az X-en (a volt Twitteren). Itt angol nyelven fogalmaz meg üzeneteket a miniszterelnök.
A Twitteren legfelül arról szerepel egy poszt, hogy Magyarország nem fogadja el a Brüsszel erőltette migránskvótarendszert, és elutasítja a migránsgettók létrehozását.
Az alatta szereplő poszt arról szól, hogy a Keletről való leválás helyett Magyarország a megőrzött kapcsolatokra épít, gazdasági találkozópont kíván lenni a Nyugat és a Kelet közt, és a magyarok békés világban szeretnének élni.
Visszatekintve az elmúlt évek október 23-áira, két évvel ezelőtt még a világjárvány és a két nagy világhatalom közötti kapcsolatok romlása volt a háttér, egy évre rá már ott volt a pusztító ukrajnai háború, ma pedig a világlapok címoldalait az izraeli háború hírei foglalják el.
Hamarosan megtudjuk, hogyan látja az 1956-os események tükrében Magyarország helyét a világban Orbán Viktor miniszterelnök. Akik megnéznék, mi változott egy év alatt a kormányfő vázolta képben, itt összehasonlításul felfrissíthetik emlékeiket zalaegerszegi beszédéről:
