Vizsgálat indult a Finnországot és Észtországot összekötő, a tenger mélyén futó gázvezeték szivárgásának ügyében, azt feltételezik, hogy szándékos károkozás áll a szivárgás hátterében. A nyomozásról még kedden közölhetnek újabb részleteket a hatóságok.
A szivárgást alig több mint egy évvel az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása után észlelték, és az ismét felkorbácsolta a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos félelmeket.
A Németországot és Oroszországot összekötő Északi Áramlat elleni támadás óta a NATO-tagok igyekeznek műholdakkal, repülőkkel, hajókkal és tengeralattjárókkal is óvni a tenger mélyén futó vezetékeket,
amelyek közül az Északi-tenger és a Balti-tenger mélyén futók a legérzékenyebbek – írja a Bloomberg.
Sauli Niinistö finn elnök keddi közleményében egyebek között arról írt, hogy az ország szövetségeseivel is egyeztetnek, Jens Stoltenberggel, a főtitkárával is konzultált az ügyben. A finn államfő szerint Stoltenberg biztosította arról, hogy a NATO hajlandó segíteni a nyomozást.
A vasárnap észlelt szivárgás miatt leállították a vezetékben a szállítást, ami nem tett jót az európai gázpiacnak, klönösen, hogy a Chevron ausztrál LNG-termináljában újraindult sztrájk és az izraeli háború miatt is fokozódott a bizonytalanság. Mindezek hatására a holland TTF gáztőzsdén a csütörtököt még 36 euró körül záró nyersanyag ára mára már elérte a 48 eurót is megawattóránként.
