Jövő szerdán dönt az Országgyűlés arról, hogy milyen álláspontot képviseljen hazánk az Európai Unióban a génmódosításról szóló legújabb vitában. A döntés tétje az, hogy a jövőben kerülhetnek-e jelöletlenül génmódosított élelmiszerek forgalomba az EU-ban – olvasható a Magyar Biokultúra Szövetség pénteki közleményében.
Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a szövetség alelnöke felidézte, hogy az Európai Unióban a GMO-t körülvevő viták ugyan folyamatosak, de döntések csak ritkán születnek, ám ezek annál fontosabbak. Elmondása szerint
a génmódosított növények, vetőmagok stb. előállításával foglalkozó vállalkozások komoly lobbierővel próbálják meggyőzni mind az uniós, mind a tagállami döntéshozókat arról, hogy ne gördítsenek akadályokat termékeik elé.
A mostani törekvések azon alapulnak, hogy a korábbinál pontosabb és precízebb génmódosító technológiák biztonságosabbak, és erre hivatkozva szeretnék a kérdést újraszabályozni, megszüntetni a kontrollt és a jelölési kötelezettséget ezen termények felé. Ráadásul az uniós javaslat a tagállamok kezéből is kivenné a döntés lehetőségét ezekben a kérdésekben.
A másik álláspont –amelyet Magyarország is képvisel – ezzel szemben úgy véli, hogy az új technológiák ugyanolyan radikális beavatkozást jelentenek, mint a régebbiek, így környezeti hatásuk sem lesz kiszámíthatóbb. Az így kialakított növények genomjában olyan kombinációk is jelen vannak, amelyek hagyományos nemesítéssel soha nem jöhettek volna létre.
Ezért szeretnék elérni, hogy a fogyasztók tisztában lehessenek azzal, ha egy termény vagy termék génmódosított forrásból származik-e vagy sem. Az új, deregulációs javaslat azonban megfosztana bennünket mindettől, és feltétel nélkül kiszolgáltatná az európai lakosságot a GMO-gyártók mindenkori kereskedelmi érdekeinek – mondta el dr. Roszik.
