Az egyik legfontosabb célja a bővítés, hiszen olyan világszintű változások történnek, amelyek szükségessé teszik a kontinens egységének és biztonságának a megerősítését – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Belgrádban.

Fotó: AFP

Az unió azt szeretné, ha Szerbia is a tagjává válna, és ez az ajánlat a bizalmon, a reciprocitáson és a partnerségen alapul

– jelentette ki a bizottság elnöke. Szerbia mint az EU potenciális tagja már a csatlakozási folyamat végén jár, amelyet Von der Leyen szerint minél előbb be kellene fejezni.

A belgrádi látogatása során azonban elítélte a szeptember 24-i észak-koszovói atrocitást, amelynek során szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek támadtak rá a helyi rendőrökre. A tűzharc következtében egy egyenruhás meghalt, egy pedig megsebesült. Az Európai Bizottság elnöke szerint az elkövetőket felelősségre kell vonni, és ez mindkét fél érdeke.

Itt az újabb háború? Pattanásig feszült a helyzet a Balkánon

Idén kiéleződött a feszültség Szerbia és Koszovó között, miután Koszovóban zavargások törtek ki.

A szerb–koszovói kapcsolat rendezését illetően kiemelte, hogy Pristinának meg kell alakítania a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, Szerbiának pedig végre kell hajtania mindazt, amit a Pristinával kötött megállapodásokban vállalt. Az Európai Bizottság elnöke hétfőn Pristinában még határozottabban fogalmazott, és leszögezte, Szerbiának de facto el kell ismernie Koszovó függetlenségét. Belgrádban ezt így nem mondta ki, ám újságírói kérdésre válaszolva közölte: az ohridi megállapodásban foglaltak teljesítése voltaképpen éppen ezt jelenti.

Belgrád elkötelezett a béke és a stabilitás megőrzése iránt, és tisztában van kötelezettségeivel, de nem hozhat olyan döntést, amely ellentétes az alkotmánnyal

– mondta Aleksandar Vucic köztársasági elnök a közös sajtótájékoztatón. A szerb alkotmány értelmében ugyanis Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. A két fél között 2013-ban a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd kezdődött.