Közélet

Az USA nem tart attól, hogy az olajhatalmak beavatkoznának az izraeli háborúba

Joe Biden amerikai elnök energiaügyi tanácsadója nem tart az arab olajfegyver bevetésétől

Joe Biden amerikai elnök energiaügyi tanácsadója szerint bízni lehet abban, hogy az arab olajexportáló országok nem vetik be az olajfegyvert a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellenére sem. Amos Hochstein a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásának nyilatkozva kijelentette: 

két háború is zajlik a világban, az egyikben a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, Oroszország érintett, a másik a Közel-Keleten folyik, ahol rakéták röpködnek az olajtermelő helyszínek közelében, az olajárak mégis idei mélypontjuk közelében járnak. 

Israeli soldiers detain blindfolded Palestinian men in a military truck while watching Palestinians (not pictured) fleeing the fighting in war-torn Gaza walk by on a road in the Zeitoun district of the southern part of the Gaza Strip on November 19, 2023, as battles between Israel and the Hamas movement continue. (Photo by MAHMUD HAMS / AFP)
Fotó: AFP

Biden tanácsadója szerint ez azt mutatja, hogy meglehetősen jól kezeljük a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy 

az utóbbi két évben nagyon erős együttműködés és koordináció alakult ki a termelők és a fogyasztók között az energiasokkok elkerülése érdekében. 

Az olajat, amióta csak kereskedelmi termékké vált, visszatérően fegyverként használták, így ez a lehetőség folyamatosan aggodalom forrása, de most nem történt meg – fogalmazott az amerikai energiaügyi megbízott. A Financial Times felidézi, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és több más külső nagy termelő informális szerveződésének (OPEC+) Perzsa-öböl menti tagországai elutasították az olajembargó bevezetésére szóló iráni felhívást, amelyet Teherán a Gázában folyó izraeli hadműveletek elleni tiltakozásul indítványozott.  

Az üzleti napilap iparági forrásai szerint azonban a hordónként 77 dollár környékén – négyhavi mélyponton – járó nyersolajárak és az izraeli hadműveletek szította indulatok nyomán születhet további termeléscsökkentési döntés. Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb termelője, valamint Oroszország – az OPEC+ legnagyobb külső olajtermelője – az év végéig az árak szinten tartása érdekében már csökkentette kitermelését, a szaúdiak napi egymillió, Oroszország napi 300 ezer hordóval. 

Amos Hochstein azonban a Financial Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott: egyetértés született az amerikai, a közel-keleti és más termelőkkel arról, hogy van egy határ, ameddig az árakkal el lehet menni a világgazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatás nélkül. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett legutóbbi tanulmányában közölte, hogy alapeseti előrejelzése –amelyet minősítési értékeléseihez használ számítási modellként – 2024 egészére 75 dolláros hordónkénti világpiaci átlagárat valószínűsít a globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj esetében az idei évre várt 80 dollár/hordó Brent-átlagárfolyam után. 

Formálódik Izrael ellen az egységes iszlám világ

Szíria és Irán szerint az összes arab országnak közös álláspontot kell kialakítania a palesztinok védelmében. 

 

OPEC + izraeli háború olajembargó Oroszország
Kapcsolódó cikkek