Rezsicsökkentés: Brüsszel minden eszközzel támadja a magyar rendszert, mert az működik
A magyar energiapolitika az elmúlt években kifejezetten arra törekedett, hogy megteremtse Magyarország szuverén ellátásbiztonságát, valamint hogy a lakossági fogyasztóknak megfizethető legyen az energia – mondta el Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitika tanácsadója a Magyar Nemzetnek adott interjújában, amelyben a rezsicsökkentést ért támadásokra is kitért.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
A kutatóintézethez frissen csatlakozott jogász, energetikai szakértő szerint a magyar rezsicsökkentési modell fenntartható módon működik Brüsszel minden ezzel ellentétes törekvése ellenére is, így az EU vezetése azt, amit eddig kötelezettségszegési eljárásokon keresztül nem tudott elérni, jó eséllyel most, a ténylegesen nehéz, háborús gazdasági körülményeket kihasználva, pénzügyi úton kívánja a magyar szabályozásra ráerőltetni.
Az kitűnik, hogy az Európai Bizottság valójában már a bevezetéstől, 2013 óta nem tudja elfogadni a magyar rezsicsökkentés intézményét, az ugyanis szálka Brüsszel szemében. A rendszer – hatékonyan alkalmazkodva a mindenkori hazai és külföldi energiarealitásokhoz – a kritikák ellenére elérte azt, hogy a fogyasztók fenntartható módon, gazdasági teherbíró képességükhöz képest megfizethető árú áram- és gázszolgáltatáshoz, távfűtéshez és víziközműhöz jussanak hozzá
– fejtette ki a szakértő a Magyar Nemzetnek.
Cseh Tamás Zoltán hozzátette: az uniós országspecifikus ajánlások között az szerepel, hogy a magyar kormány 2023 végéig az összes hatályban lévő energiatámogatást szüntesse meg, ellenkező esetben a bizottság 2024 tavaszán – vagyis az európai parlamenti választások előtt pár hónappal – javasolhatja a tanácsnak, hogy Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás induljon, amely alkalmas a Magyarországnak járó finanszírozási források további felfüggesztésére.
