Sok szempontból is összekötő szerepet vállalt Belgium, amely jelenleg betölti az Tanácsának soros féléves elnökségét. Egyrészt az EU legfőbb intézményei közül számosnak Brüsszel ad otthont, ezért a belgák duplán szívügyüknek tekintik az EU-t, így távolabbi jövőjét is gondoznák a mostani ciklusában. Másrészt az a kifejezett céljuk, hogy ne csak időben, hanem szellemiségében is egymásba kapaszkodjanak az előttük elnöklő Spanyolországgal és az utánuk következő magyar fél évvel. Ebből adódik a kérdés, hogy ha már egész Európa a digitalizációt és a zöldátállást mantrázza, mit csinál ez ügyben a belga elnökség, és miként tudunk majd rácsatlakozni mi a második fél évben.

A belgák azon az állásponton vannak, hogy jó, ha egymásba kapaszkodnak az elnöklő országok.
Fotó: belgium24.eu

Miként a belga fél év kezdetén átvettük, három fő pont köré csoportosították az elnökség teendőit:

  • a lakosságvédelem,
  • a gazdaságerősítés és
  • felkészülés a jövőre.

Ezekből levezethető a digitalizáció és a zöldátállás is, amelyek nagy ívű EU-s célokhoz igazodnak.

Például a közösségnek 2050-re klímasemlegessé kéne válnia, ami azonban nagyban függ a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáféréstől. Ez a stratégiai önállóság feltétele is – mutatott rá Pató Viktória Lilla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója.

A szakértő kifejtette, hogy az Európai Bizottság tavaly tavasszal megalkotta a stratégiai nyersanyagok fogalmát, majd a javasolt rendeletet jóváhagyta az Európai Parlament, a tanács döntése viszont hátravan, ami kulcsfontosságú a belga elnökségnek.

A digitális átmenet sikere szorosan összefügg a kritikus nyersanyagok elérhetőségével, hiszen bizonyos stratégiai technológiák (elektromos járművek, megújuló energiaforrások) fejlesztése és a digitális termékek gyártása tekintetében nélkülözhetetlenek

– jelezte Pató Viktória Lilla, aki felhívta a figyelmet egy másik problémára is, ami a mi elnökségünkre is hatással lesz.

Miként lehet növekedésre használni az új technológiákat?

Ez a probléma természetesen az Európa-szerte június 6–9. között tartandó európai parlamenti (EP)-választásokat jelenti, pontosabban, hogy addig kampányüzemmódban működik a tagság, utána pedig azzal lesz elfoglalva, hogy felálljon az új ciklus intézményrendszere.

A magyar elnökség az utóbbi bizonytalan helyzetben kezdi majd az elnökségét, a belgáknak pedig az jelent nehézséget, hogy lelassulhatnak vagy meg is állhatnak a döntéshozatali folyamatok – akár a digitalizációról, akár a zöldátállásról van szó.

Jó előre ki vannak már osztva a fél évek: a mi elnökségünk után majd Lengyelország kezdi az új triót.
Forrás: Európai Unió

A szakértői elemzés szerint a belga EU-elnökség célja, hogy amennyire lehet, ez idő alatt is megerősítsék az unió belső piacát és ipari jövőjét, csökkentsék az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól függést, valamint fokozzák a technológiai vezető szerepet, ami persze egyelőre inkább a jogalkotást takarja, nem a fejlettséget.

A kutatás, fejlesztés és innováció területén az elnökség célja, hogy az Európai Unió élen járjon az egyedi megoldások fejlesztésében és kereskedelmi forgalomba hozatalában

– folytatta Pató Viktória Lilla. Úgy véli, a digitalizációt érintő törekvések fő kérdése, hogy az új technológiákat – amilyen például a mesterséges intelligencia – miként lehet felhasználni a fenntartható növekedés és az EU versenyképességének javítása érdekében.

Egymásba kapaszkodó vezetők

A versenyképességtől indult az Emmanuel Macron francia elnökkel egyetértő Alexander De Croo belga miniszterelnök is, aki szerint szükségtelen új európai klímavédelmi szabályokat hozni, amíg a jelenlegieket igazságosan végrehajtják.

Ennek az indoklása, hogy az új szabályozások fokozottan terhelik a gazdaság, az ipar zöldátállását, amellyel párhuzamosan a kibocsátáscsökkentési célok elérése még távolabbra kerülhet, „elveszítve a zöldátállás társadalmi támogatottságát” – összegzett Tóth Bettina, az NKE kutatóintézetének munkatársa.

Ukraine Faces Crucial Test At European Union Leaders Summit
Alexander De Croo szerint a hatályos klímavédelmi szabályokat kéne betartatni.
Fotó: Getty Images

Ha pedig zöldátállás és versenyképesség: az előbbire használjuk fel az Európai Bizottságtól frissen érkezett forrásokat, az utóbbi pedig a magyar elnökség kulcspontja lesz, azaz kulcstéma nálunk is. 

Gyakorlatilag kész a menetrend

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott helyreállítási és rezilienciaépítési eszközhöz (RRF) csatlakozó REPowerEU-fejezetből két tételben megérkezett nagyjából 355 milliárd forintból például „Magyarország energetikai megújítását és a zöldenergia-felhasználás további elterjesztését” támogatják. Varga Mihály pénzügyminiszter ráadásként megjegyezte, hogy a helyreállítási pénzek további részeiből is jobbára olyan beruházásokhoz és fejlesztésekhez szándékoznak hozzájárulni, amelyek a zöldátállást segítik.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese pedig novemberben nyilatkozott ekként a magyar elnökség prioritásairól:

A központi téma a versenyképesség lesz, ami elengedhetetlen Európa pozíciójának és befolyásának helyreállításához a világban.

Novák Katalin köztársasági elnök további feladatként szólt még a demográfiai kihívásokról és a nyugat-balkáni bővítésről is, amelyeket be kell iktatni a magyar fél év teendői közé. Az utóbbira rímel a magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért is felelős kormánybiztos, Kovács Zoltán tavaly őszi bejelentése, amely szerint gyakorlatilag kész a menetrend, benne egy Nyugat-Balkán-csúccsal.