Egymásba kapaszkodik a belga és magyar EU-elnökség – bőven akadnak közös témák
Sok szempontból is összekötő szerepet vállalt Belgium, amely jelenleg betölti az Európai Unió Tanácsának soros féléves elnökségét. Egyrészt az EU legfőbb intézményei közül számosnak Brüsszel ad otthont, ezért a belgák duplán szívügyüknek tekintik az EU-t, így távolabbi jövőjét is gondoznák a mostani ciklusában. Másrészt az a kifejezett céljuk, hogy ne csak időben, hanem szellemiségében is egymásba kapaszkodjanak az előttük elnöklő Spanyolországgal és az utánuk következő magyar fél évvel. Ebből adódik a kérdés, hogy ha már egész Európa a digitalizációt és a zöldátállást mantrázza, mit csinál ez ügyben a belga elnökség, és miként tudunk majd rácsatlakozni mi a második fél évben.
Fotó: belgium24.eu
Miként a belga fél év kezdetén átvettük, három fő pont köré csoportosították az elnökség teendőit:
- a lakosságvédelem,
- a gazdaságerősítés és
- felkészülés a jövőre.
Ezekből levezethető a digitalizáció és a zöldátállás is, amelyek nagy ívű EU-s célokhoz igazodnak.
Például a közösségnek 2050-re klímasemlegessé kéne válnia, ami azonban nagyban függ a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáféréstől. Ez a stratégiai önállóság feltétele is – mutatott rá Pató Viktória Lilla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója.
A szakértő kifejtette, hogy az Európai Bizottság tavaly tavasszal megalkotta a stratégiai nyersanyagok fogalmát, majd a javasolt rendeletet jóváhagyta az Európai Parlament, a tanács döntése viszont hátravan, ami kulcsfontosságú a belga elnökségnek.
A digitális átmenet sikere szorosan összefügg a kritikus nyersanyagok elérhetőségével, hiszen bizonyos stratégiai technológiák (elektromos járművek, megújuló energiaforrások) fejlesztése és a digitális termékek gyártása tekintetében nélkülözhetetlenek
– jelezte Pató Viktória Lilla, aki felhívta a figyelmet egy másik problémára is, ami a mi elnökségünkre is hatással lesz.
Miként lehet növekedésre használni az új technológiákat?
Ez a probléma természetesen az Európa-szerte június 6–9. között tartandó európai parlamenti (EP)-választásokat jelenti, pontosabban, hogy addig kampányüzemmódban működik a tagság, utána pedig azzal lesz elfoglalva, hogy felálljon az új ciklus intézményrendszere.
A magyar elnökség az utóbbi bizonytalan helyzetben kezdi majd az elnökségét, a belgáknak pedig az jelent nehézséget, hogy lelassulhatnak vagy meg is állhatnak a döntéshozatali folyamatok – akár a digitalizációról, akár a zöldátállásról van szó.
Forrás: Európai Unió
A szakértői elemzés szerint a belga EU-elnökség célja, hogy amennyire lehet, ez idő alatt is megerősítsék az unió belső piacát és ipari jövőjét, csökkentsék az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól függést, valamint fokozzák a technológiai vezető szerepet, ami persze egyelőre inkább a jogalkotást takarja, nem a fejlettséget.
A kutatás, fejlesztés és innováció területén az elnökség célja, hogy az Európai Unió élen járjon az egyedi megoldások fejlesztésében és kereskedelmi forgalomba hozatalában
– folytatta Pató Viktória Lilla. Úgy véli, a digitalizációt érintő törekvések fő kérdése, hogy az új technológiákat – amilyen például a mesterséges intelligencia – miként lehet felhasználni a fenntartható növekedés és az EU versenyképességének javítása érdekében.
Egymásba kapaszkodó vezetők
A versenyképességtől indult az Emmanuel Macron francia elnökkel egyetértő Alexander De Croo belga miniszterelnök is, aki szerint szükségtelen új európai klímavédelmi szabályokat hozni, amíg a jelenlegieket igazságosan végrehajtják.
Ennek az indoklása, hogy az új szabályozások fokozottan terhelik a gazdaság, az ipar zöldátállását, amellyel párhuzamosan a kibocsátáscsökkentési célok elérése még távolabbra kerülhet, „elveszítve a zöldátállás társadalmi támogatottságát” – összegzett Tóth Bettina, az NKE kutatóintézetének munkatársa.
Fotó: Getty Images
Ha pedig zöldátállás és versenyképesség: az előbbire használjuk fel az Európai Bizottságtól frissen érkezett forrásokat, az utóbbi pedig a magyar elnökség kulcspontja lesz, azaz kulcstéma nálunk is.
Gyakorlatilag kész a menetrend
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott helyreállítási és rezilienciaépítési eszközhöz (RRF) csatlakozó REPowerEU-fejezetből két tételben megérkezett nagyjából 355 milliárd forintból például „Magyarország energetikai megújítását és a zöldenergia-felhasználás további elterjesztését” támogatják. Varga Mihály pénzügyminiszter ráadásként megjegyezte, hogy a helyreállítási pénzek további részeiből is jobbára olyan beruházásokhoz és fejlesztésekhez szándékoznak hozzájárulni, amelyek a zöldátállást segítik.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese pedig novemberben nyilatkozott ekként a magyar elnökség prioritásairól:
A központi téma a versenyképesség lesz, ami elengedhetetlen Európa pozíciójának és befolyásának helyreállításához a világban.
Novák Katalin köztársasági elnök további feladatként szólt még a demográfiai kihívásokról és a nyugat-balkáni bővítésről is, amelyeket be kell iktatni a magyar fél év teendői közé. Az utóbbira rímel a magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért is felelős kormánybiztos, Kovács Zoltán tavaly őszi bejelentése, amely szerint gyakorlatilag kész a menetrend, benne egy Nyugat-Balkán-csúccsal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.