Oly csekély mértékben érdekli a lakosságot az európai parlamenti (EP)-választás, hogy még celebritásokat is bevetnének az illetékesek, csak nőjön a részvétel. Tartalék bőven van: főleg a fiatalokat kellene meggyőzni arról, hogy van értelme a részvételüknek, fontos a szavazás, az Európai Unióhoz tartozás pedig hasznos. Ebben a győzködésben segíthet Taylor Swift.
Fotó: Getty Images
A legutóbbi, 2019-es EP-választás remélhetőleg trendfordulót jelentett, mert először nem csökkent a részvételi arány az előző voksoláshoz mérten. Persze erre pikírten azt is lehetne mondani, hogy nem igazán maradt hova csökkennie a részvételnek, hiszen eggyel korábban,
2014-ben negatív csúcsot döntött a vonatkozó érték: a Szlovákiában mért 13,04 százalékos részvétel minden idők legrosszabbja.
Néhány egyéb elgondolkodtató statisztika az öt évvel ezelőtti voksolásról, illetve egy friss Eurobarométer-felmérésből:
- A megkérdezettek 57 százaléka egyáltalán nem elégedett az EU szakpolitikai és válságkezelési intézkedéseivel.
- 54 százalék elégedetlen az EU-s intézmények demokráciaszintjével.
- A legutóbbi EP-választáson a teljes részvétel alig haladta meg az 50 százalékot,
- a 25–39 év közöttiek 47 százaléka szavazott,
- a 25 évnél fiatalabbaknál még kevesebb, 42 százalék.
Megerősödött az Európai Parlament, és még erősebb lehet
Miként az EU-s források felhasználásáért is felelős közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor kifejtette: aláássa a részvételt, hogy a mindenhol szokásos országgyűlési választásoktól eltérően az EP-voksolás nem eredményez kormányalakítást, hiszen nem befolyásolja az Európai Bizottság (EB) összetételét.
Ezért is tartják sok helyütt másodrendűnek az EP-választást, amelyhez a múltban nehéz volt érzelmileg és értelmileg is csatlakozni, mivel jobbára elvont témákkal foglalkozott a kampány, nem pedig olyasmivel, ami kézzelfogható a 27 tagállam polgárainak.
Fotó: Facebook / Navracsics Tibor
Navracsics Tibor szerint a 2019-es trendforduló annak köszönhető, hogy a migráció és a klímapolitika a nemzeteket egyesével érintő kérdéssé vált, amihez pedig csatlakozott azóta az Oroszországtól és Kínától függés, az orosz–ukrán háború, sőt, legújabbként az izraeli–palesztin konfliktus is, amely ugyancsak markáns véleménynyilvánításra sarkallt vezető európai politikusokat.
A miniszteri értékelés szerint a legutóbbi kampányt az is felpörgette, hogy az EP, habár a jogköreit tekintve nem erősödött, de a politikai súlya nőtt, ezért fontosabb intézménynek tűnt, mint valaha.
Bár döntéshozói jogkörökkel továbbra is csak korlátozott mértékkel bír, az Európai Parlament mégis jó példát mutat arra, hogy egy politikai intézmény úgy is növelheti súlyát és láthatóságát, hogy közben a működését meghatározó keretek változatlanok maradnak
– összegzett Navracsics Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos platformján megjelent írásában. Hozzátette: az EP-választás a saját jogán is érdekes és meghatározó eleme lehet az év választási naptárának, ugyanakkor az EP pozitív spirálba kerülhet: a megerősödése növelheti a szavazási hajlandóságot, a megnövelt részvétel erősebb legitimációt adhat az EP-nek, amire építkezve pedig tovább erősítheti önmagát.
Az, hogy az EP túlnő önmagán, egyedüli tényezőként mégis kevés lehet a lelkesebb voksoláshoz, ahhoz szükség lehet kreatív megoldásokra is.
Taylor Swiftnek egyszer már sikerült
Az persze még a vonalasabb tervekhez tartozik, hogy április 12. és 19. között megrendezik az európai ifjúsági hetet, amely a demokratikus aktivitásra helyezi a hangsúlyt, magyarul igyekszik hangsúlyozni az európai állampolgárok és főleg a fiatalok részvételének fontosságát.
Fotó: AFP
Az EB európai életforma népszerűsítéséért felelős alelnöke, a görög Margaritisz Szkínász és az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztos, Iliana Ivanova beszámolója szerint igyekeznek nagyobb beleszólást adni a fiataloknak az őket is érintő kérdésekbe, sőt, előtérbe helyeznék az igényeiket. A javaslatcsomag a következőket tartalmazza:
- rendszeres párbeszéd,
- az egységes európai diploma bevezetése felé tett lépések,
- a szakmai gyakorlatokra bevezetni kívánt minőségi keret és méltányos díjazás,
- iránymutatások az iskolai jóllét feltételeiről,
- a fiatalok megszólítása a bizottság közelgő, éghajlatváltozással és demokráciával kapcsolatos kampánya során.
A helyzetet értékelő dolgozatában Petri Bernadett, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója arra is kitért, hogy Schinas még a 2023-as év emberének választott amerikai énekes, Taylor Swift jótékony közbenjárására is számít.
YouTube-videók az álhírek ellen
A biztos emlékeztetett ugyanis, hogy Swift tavaly egyetlen közösségimédia-posztjával 35 ezer fiatal amerikait vett rá, hogy regisztráljanak az ottani szavazásra. Ennek mentén jött az ötlet, hogy ha már május 9-én, egy hónappal az Európa-szerte június 6. és 9. között rendezendő EP-választás előtt Párizsban koncertezik a világsztár, szólhatna néhány jó szót az európai voksolás érdekében is.
„A fiatalok jobban tudják mozgósítani a fiatalokat a részvételre, mint a biztosok” – összegzett Szkínász.
A sztárok bevonására 2023 óta stratégia is van: az EP 37 millió eurót (14,3 milliárd forintot) különített el rá.
Lesz internetes felület az EP-választással kapcsolatos tájékoztatásra és lelkesítésre, továbbá YouTube-videók az álhírek ellen. Ezenfelül további 3,9 millió euró (1,5 milliárd forint) jut civil szervezeteknek hasonló célokra.
Hátha a végén összejön az elsőre délibábosnak tűnő álom, a 67 százalékos részvétel – minden idők legnagyobbja.
