Valóban véget érhetnek 2024-ben a harci cselekmények Ukrajnában, mint ahogy sok elemző jósolja? Korai lenne ez ügyben állást foglalni, mert túl sok a bizonytalansági tényező. Kijev fő támasza a moszkvai támadókkal szemben a Nyugat. Két pillére, az EU és az USA egyaránt válaszút előtt áll, ami nagymértékben befolyásolja a további támogatás mértékét. Egy bizonyos: megfelelő szintű, több milliárd eurós-dolláros havi támogatás nélkül Ukrajna életképtelen.
Katonailag a helyzet nem kedvez Ukrajnának. A legnagyobb mennyiségi-minőségi gondot a fogyóban lévő élőerő, a katonák jelentik. E tekintetben a 30-32 milliós Ukrajna vitathatatlanul hátrányban van a 144 milliós Oroszországgal szemben. A belső helyzet, a háború lakossági támogatásának csökkenése szintén akadályozza a Zelenszkij-vezetés lépéseit. Emiatt is csúszik az új sorozási törvény parlamenti vitája. A hivatalossal szemben legalább két változat is felbukkant. Ezek szeretnék kevésbé radikálissá tenni, például a (mozgás)sérült emberek besorozását korlátozni. A sajtóban egyre őszintébb beszámolók jelennek meg a jelenlegi gyakorlat bírálataként. Az egyik pácienst olyan gyorsan kapták el a toborzók, hogy még a műfogsorát is elfelejtette a helyére illeszteni.
Fagyos idő, befagyott háború
A 2024. januári délkelet-ukrajnai időjárás szeszélyei – kemény fagy, olvadás, kemény fagy – akadályozzák mindkét felet a nehéz harci technika mozgatásában. Az ilyen módon is kikényszerített állóháború a mostani védekezőnek, Oroszországnak kedvez. Ugyanakkor a moszkvai szándék, hogy megfordítsák az események menetét, és az ukrajnai terület-visszafoglaló offenzívát oroszországi ellentámadássá alakítsák, szintén lefékeződik. Ezt jelzi, hogy mindkét fél a légi (drónok, rakéták, harci gépek) hadviselést erősíti.
Moszkva repülőterei közelebb vannak a frontvonalakhoz, és sokkal jobb állapotúak, mint az erősen bombázott-rakétázott hasonló ukrajnai katonai létesítmények. Zelenszkij a hamarosan érkező F-16-os repülőgépekben bízik. Tartani lehet tőle, hogy ezekkel ugyanúgy járnak, mint a nyugati páncélosokkal. Nem lesz belőlük annyi, hogy megfordítsák a háború menetét – nem beszélve a gyorstalpalón képzett pilóták, földi karbantartók felkészültségéről, a műszaki háttérről. Száz-százötven gépre számítanak Kijevben. Az erőviszonyok felméréséhez:
az ukrán F-16-osokkal szembeállítható MiG-29-esből, Szu-27-esből Moszkvának géptípusonként több mint 300 darabja van.
Az ezeknél újabbakból (Szu-30, 34, 35-ösökből) is típusonként legalább százötven gép van rendszeresítve. És az orosz hadiipari üzemek megtöbbszörözték a levegő-levegő, levegő-föld (irányított, nem irányított) levegő-ellenséges radarok rakéták gyártását.
Az ukrajnai légibázisokról, kifutópályákról feltételezhető, hogy jelentős részüket a támadók használhatatlanná bombázták. Emiatt vetődött fel, hogy az ukrán F-16-osok lengyelországi, litvániai, szlovákiai, (esetleg romániai) katonai repülőterekről induljanak. Moszkva figyelmeztet: a NATO-államok katonai légibázisairól bevetésre felszálló ukrán F-16-osokat „NATO-támadásként” értékeli.
Nem kedvez a nemzetközi környezet sem. Hszi Csin-ping–Joe Biden kínai–amerikai elnöki találkozó ide, kereskedelmi érdekek oda, Kína nem veszíti szem elől a fő célt, a nyugati gazdasági-politikai-katonai hegemónia megtörését, ami „új világrend” címszó alatt fut Pekingben. A Global Times című, kínai központi pártlap 2024. január elsején szerkesztőségi cikkében felszólítja a Nyugatot: ha nem alkalmazkodik az „új realitáshoz” – értsd: a nemzetközi erőviszony-eltolódáshoz a Kelet javára – „még több kellemetlenségre” számíthat.
Alábecsülték az oroszok ellenálló képességét
Putyin Oroszországa hasonlóan tör érdekeinek utat. Moszkva állóképességét, a nyugati szankciókkal szembeni tűrőképességét Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben alábecsülték. Mint ahogy a Peking–Moszkva ideológiai-gazdasági-katonai együttműködés szilárdságát is. Annak ellenére, hogy a két ázsiai szomszéd ország, Peking és Moszkva érdekei néha összecsattannak, mint például a minap Kínában az importszenet sújtó vám – aminek a célja nem az oroszországi szénimport visszaszorítása, hanem a Pekingtől északkeleti irányban több száz kilométeren át tartó „kínai Ruhr-vidék”, a szénbányák világa, a munkahelyek megőrzése. Egészében véve a kelet–nyugati szétválás – ez idő szerint úgy tűnik fel – végleges, a világ újra két nagy blokkra szakad.
Ukrajna balszerencséjére a két világ egyik fő súrlódási pontjában van.
Önerőből?
Kijevben most az önerőre támaszkodást, a társadalom militarizálását fontolgatják. (EU-héják már egész Európa hadigazdálkodásra való átalakítására szólítanak fel.) Ám ehhez erőforrások, többé-kevésbé sértetlen iparienergia-kapacitások szükségeltetnek. Amelyek meglétéről (vagy éppen erőszakos, rakétákkal, bombákkal való megszüntetéséről) egyik fél sem ad közre hiteles információt. Akik harmadik félként még sokat tudhatnak, azok a katonai felderítő műholdakat üzemben tartó amerikai (oroszországi) különleges szolgálatok.
Ez idő szerint az Orbiting Now műholdkövető rendszer 8377 aktív, a Föld körül keringő mesterséges holdat tart nyilván. Ezek mintegy 40-45 százaléka távközlési célú. Ebbe beleértik Ukrajna felett keringő StarLink távközlési műholdjait, Kijev létfontosságú támogatóeszközét. Az űrinformációs hadviselés erőviszonyait nagyjából tükrözik a statisztikák. A ma a Föld körül keringő műholdakból 2926 amerikai, 167 orosz. Kína az USA után a második űrhatalom 493 működő szatellittel. Európának körülbelül annyi műholdja kering fenn, mint az oroszoknak.
