Másodjára sem ment át az Tanácsán az a jogszabályjavaslat, amely előírná az uniós nagyvállalatoknak, hogy leellenőrizzék, ellátási láncukban alkalmaznak-e kényszermunkát, gyerekmunkát vagy túlzott mértékben károsítják-e a környezetet.

EU-Armenia Association Council in Brussels
Az Európai Unió Tanácsa nem szavazta meg a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet.
Az Európai Unió Tanácsa nem szavazta meg a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet.
Fotó: Anadolu via AFP

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) megszavazásához minőségi többség kellett volna a tervezet elfogadásához, ami azt jelenti, hogy legalább 15 országból a miniszterrel legalább 65 százalékának kellett volna igent nyomnia rá szerdán.

Az ellenzők azonban ehhez túl nagy számban voltak, élükön a német szabad demokratákkal. 

Indoklásuk szerint az irányelv túl sok papírmunkát írt volna elő a cégeknek.

A világ 130 civil szervezete közösen állt ki az irányelv megszavazása mellett és elutasította a témában a politikai játszmákat. 

Az, hogy az EU Tanácsa szerdán nem hagyta jóvá a szóban forgó irányelvet, sajnálatos visszaesést jelent a vállalati elszámoltathatóság, valamint az emberi jogok és a környezet védelme szempontjából világszerte. 

Az uniós kormányok elkeserítő módon nem tesznek eleget a nemzetközi emberi jogi jogszabályokból eredő kötelezettségeiknek, és zöld jelzést adnak a vállalkozásoknak, hogy a profit érdekében tovább növeljék klímaválságot és ökológiai katasztrófát

– jelentette a Business and Human Rights Resource Centre.

Idén már másodjára futottak neki a tervezet megszavazásának a Tanácsban, február elején alig, hogy feltették a Tanács napirendjére, már le is vették, mert Németország és Olaszország jelezte, hogy távol marad a gombnyomástól.

Pedig az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament decemberben ideiglenes megállapodásra jutott a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvről. A tervezetet mindkét intézménynek jóvá kell hagynia és hivatalosan el kell fogadnia, hogy az érvénybe léphessen.

Az unió belga elnöksége így az Európai Parlamenttel együtt módosít a szövegen, hogy arra több tagállam is áldását adja és 2027-től életbe léphessen – értesült a Reuters.

ESG: felesleges, kötelező adminisztratív tehernek tarthatják majd sokan

Versenyhátrányba kerülhetnek, kiszorulnak a banki finanszírozásból és a beszállítói szerződésekből is azok a cégek, amelyek nem fenntarthatóan működnek. Az ESG-tanúsítvány egyelőre nem kötelező, de uniós direktívaként előbb-utóbb az lehet bizonyos esetekben. Mindeközben a kkv-k többsége nem tudja, mi az ESG, és hogyan érinti majd őket. Állami szerepvállalásra van szükség az ismeretterjesztésben és a képzésben, tanúsításokban is – derült ki a Makronóm Intézet fórumán.