„Régóta figyelem, ahogy a világ könyörtelenül sodródik olyan háborús konfliktusok irányába, amelyek könnyen a harmadik, termonukleáris világháborúvá válhatnak. Ezt nagy valószínűséggel nem élné túl az emberi civilizáció” – írja az oroszországi kormányelit külpolitikai fórumában, a Rosszija v Globalnoj Polityike című lapban (Oroszország a Globális Politikában) Szergej Karaganov politológus.
Fotó: Anadolu via AFP
Cikke voltaképpen az Oroszország elitje a mai világról alkotott képének is felfogható. Summázata: az ukrajnai háborúnak (orosz hivatalos nevén: SzVO – Különleges Katonai Művelet) egy-két éven belül határozott orosz győzelemmel kell végződnie.
Azért is, hogy az amerikai és a vele összefonódó európai komprádor burzsoá elit megbékéljen a gondolattal: elvesztette globális dominanciáját és belenyugodjon, hogy sokkal szerényebb pozíciói lesznek a jövőbeni világrendben
– írja.
Kihívások sorával szembesül a világ. Az első és legfontosabb: a mindenáron való haszonszerzésen alapuló kapitalista modell kimerítette fejlődési lehetőségeit – gondolja a szerző. Karaganov szerint a Nyugat az utóbbi két-három évtizedben olyan termékek és szolgáltatások emberekre való rátukmálásán dolgozott, amelyek nem szükségesek a normális élethez.
Ezek a kütyük (gadgets) hatalmas energiát és időt emésztenek fel, amit az emberek más, produktív dolgokra fordíthatnának
– véli Karaganov.
Kritika és önkritika
Ezekkel is összefügg a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az ivóvíz- és termőföldhiány. A föld lakosságának 20-30 százaléka, amely Észak-Amerikára, Európára, Japánra koncentrálódik, a bioszféra erőforrásainak 70-80 százalékát használja fel – és az olló tovább nyílik. A fogyasztói társadalom szemlélete a világ más részeitől, így Oroszországtól sem idegen.
A mai napig szenvedünk a kilencvenes évek kérkedő, habzsoló fogyasztási modelljétől
– állapítja meg önkritikusan.
Azért, hogy a megoldásra váró problémáktól elvonják a figyelmet, ellenségképet kell teremteni
– vélekedik a Nyugatról. Ennek kapcsán a terjeszkedő EU-ban mind gyakrabban szóba kerül, hogy fel kell készülni a világháborúra. Amelyben a NATO–Európa néhány napig, vagy néhány óráig létezhetne – utal Karaganov az oroszországi nukleáris fegyverek tömeges bevetésére.
A „klipizált tudat” által fenyegetett embertömegek mindent bevesznek – jön elő a karaganovi filozófia. (A „klipizált tudat” Karaganov szóalkotása. Jelentése körülbelül: az elemzés helyett átvett sztereotípiák, manipulációk által meghatározott beállítódás.) Keményen fogalmazza meg a véleményét:
Az európai elit, a szó meritokrata értelmében szinte teljesen elvesztette a stratégiai gondolkodás képességét.
Az amerikaiak sem kapnak jobb osztályzatot a Kreml-ideológustól. Intellektuális képességeik szerinte megdöbbentő hanyatlására egy példát hoz fel: Biden azt mondja, hogy a klímaváltozás nagyobb veszélyt jelent, mint egy atomháború.
A nemzetközi feszültség immáron másfél évtizedes növekedéséhez hozzájárult a történelemben példa nélküli gyorsasággal végbement
erőviszony-eltolódás a Régi Nyugattól a felemelkedő Világtöbbség irányába
(Karaganov-szóhasználat). Valóságos földrengéssorozat rázta meg a globális geopolitikát, gazdaságot, ideológiát, jellemzi a négyeleműnek tekintett folyamatot.
Oroszország felemelkedése
1. Először a Szovjetunió az ötvenes-hatvanas években, majd az ébredő Oroszország rengette meg a fél évezredes nyugati uralom alapját, a katonai fölényt.
2. A Nyugat által elkövetett hibák, a vakhit a végső győzelemben, Oroszország kigolyózása – aminek következtében Moszkva a Globális Dél nevű (Világtöbbség) tömörülés katonai-stratégiai támaszává vált.
3. A Nyugat vakhite a liberális-demokratikus-globalista kapitalizmusban, annak kizárólagosságában oda vezetett, hogy támogatta Kína felemelkedését. Abban bízott, hogy Peking demokratizálódik, így a vezetése megnehezül és végül besorol a Nyugat farvizére.
4. Az USA komoly és szükségtelen konfliktusokba bonyolódott, amelyeket elvesztett (Afganisztán, Irak, Szíria). Amikor az USA kilépett a stratégiai fegyverzetkorlátozó egyezményekből, Moszkvában felébredt az önfenntartási ösztön. Elindította a stratégiai fegyverzet-modernizálást, amelynek eredményeképpen a 2010-es évtized végére nemcsak paritást ért el, hanem egyes területeken, ugyan időlegesen, előnyt is szerzett – véli Karaganov.
Háború és béke
Mindezen tényezők elindították az új, minőségi és mennyiségi fegyverkezési hajszát. Új tömegpusztító, a tiltások-ellenőrzések hálóján kívül eső fegyverfajták jelennek meg. Karaganov idesorolja a biofegyvereket, amelyeket emberek, etnikai csoportok, állatok és növények ellen vethetnek be.
A drónfegyverkorszak elmossa a különbséget a háború és a béke között.
Karaganov különösen veszélyesnek ítéli meg a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását. Nemcsak a fegyverek veszélyességét növeli, hanem bármely helyi konfliktus kiszélesedésével fenyeget.
Putyin bizalmasaSzergej Karaganov – a „régi” KGB-bázisú iskola egyik fiatalabb (1952-es születésű) képviselője, Jevgenyij Primakov akadémikus egykori miniszterelnök, külügyminiszter, SzVR-elnök egyik közeli munkatársa. Ma is a Vlagyimir Putyin–Szergej Lavrov duó legbelső tanácsadói köréhez tartozik. Több mint húsz éve a hatalmi központ közelében van, gyakorlatilag a Putyin-csapat egyik támasza, noha már Borisz Jelcin alatt is a pályán volt. Évtizedek óta – egy ideje tiszteletbeli elnökként – vezeti a moszkvai Kül- és Védelempolitikai Tanácsot (Council on Foreign and Defense Policy). 1998-ban meghívták a Rockefeller alapította Trilaterális Bizottságba és az amerikai Külkapcsolatok Bizottságába (Council on Foreign Relations). Nevéhez fűződik az úgynevezett Karaganov-doktrina, azaz, hogy a „közel-külföldön” (értsd a volt szovjet köztársaságokban, a Baltikumon, Ukrajnában, Közép-Ázsiában, a Dél-Kaukázusban) élő oroszok emberi jogait védeni kell, hogy ezek az emberek később támaszai legyenek Moszkva befolyásszerző politikájának a régióban. Másik tézise az Eurázsiai Blokk (Kína és Oroszország) gazdasági, politikai támogatása, beleértve Kína Övezet és Út Kezdeményezését, az Eurázsiai Gazdasági Unió tervét. Manapság sokat idézik Karaganov híres mondását: „Oroszország genetikailag autoriter hatalom”. |
