Azt túlzás lenne állítani, hogy a múlt héten bombaként robbant a hír: korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Baja Ferenc volt környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert.

00111645200312 Budapest

Plenáris ülés a Parlamentben.

Fotó: MW archívum, Népszabadság

Képen: Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkáraBaja Ferenc Parlament, napirend előtti felszólalások , üres terem, kevés képviselő önkormányzatok és brókerbotrány
Baja Ferenc, az exminiszter, aki harmincmillió forint kenőpénzt kért és kapott – eddig mindent túlélt, de most szorul a hurok

Nem azért, mintha nem lenne bombaerejű hír, csakhogy az MSZP korábbi, megkerülhetetlen politikusa nem először keveredik gyanús pénzügyi machinációba. Eddig mindet túlélte, ezúttal viszont, úgy tűnik, tényleg szorul a hurok.

Mivel vádolják Baja Ferencet, az MSZP volt miniszterét?

A KNYF egy befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásában eddig hat embert hallgatott ki gyanúsítottként. Köztük Baja Ferencet is. A rendelkezésre álló adatok szerint a történet öt évvel ezelőttre nyúlik vissza. A BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított informatikai üzemeltetés és fejlesztés szolgáltatásra, amire egyetlen cég, a SYS IT Services Kft. tett ajánlatot.

A megalapozott gyanú szerint Baja Ferenc 2019 júniusában Budapesten találkozott az ajánlatot tevő gazdasági társaság működésében erős befolyást gyakorló férfival (Fuzik Zsolt), és 

a kft. tendernyertességének esetére harmincmillió forint készpénzt kért.

Egészen pontosan azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását a korábban betöltött pozícióiból és a meglévő politikai kapcsolataiból eredő befolyásával ne akadályozza meg. (Mindez nem volt alaptalan fenyegetés, ugyanis Baja Ferenc éveken át vezető politikai tisztséget vitt infokommunikációs területen.) De ez nem minden: Baja Ferenc nem túl bonyolult, de annál eredményesebb üzleti terve ugyanis megtetszett Molnár Zsolt, ugyancsak szocialista, ráadásul aktív országgyűlési képviselőnek, és megkérte a volt minisztert, hogy neki is kérjen a céget képviselő férfitől negyvenmillió forintot, hogy ő se tegyen keresztbe a szerződésnek.

Baja Ferenc 2019 júniusában egy újabb találkozón készségesen tolmácsolta is politikustársa kérését, majd 2019 novemberében Baja Ferenc harmincmillió forint készpénzt át is vett a vállalkozótól. A könnyen jött pénz lehetősége megtetszhetett neki, ugyanis később arra hivatkozva is kért pénzt, hogy állítólag sikeresen hárította el a keretszerződés cégre vonatkozó kedvezőtlen módosítását. Ezzel további hétmilliót keresett. 

De ezzel sem érte be: Baja Ferenc ezt követően havi rendszerességgel kért további két-hárommillió forintot, amit viszont már nem teljesített a férfi. Mindenesetre a volt MSZP-s minisztert társtettesként, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt hallgatták ki múlt pénteken. A politikus nem meglepő módon nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.

Az ügyet Molnár Zsolt sem ússza meg ennyivel, ugyanis befolyással üzérkedés bűntette miatt a legfőbb ügyész indítványt tett Molnár Zsolt országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.

Kicsoda Baja Ferenc, a harmincmilliós kenőpénzt elfogadó szocialista exminiszter?

Nem mindennapi történet, már csak ezért is érdemes felidézni Baja Ferenc életútját. A Magyar Nemzet néhány évvel ezelőtt már közölt róla egy részletes portrét, ennek a legfontosabb elemeit emeljük most ki. 

Baja Ferenc 1955. július 4-én született Kecskeméten. Az 1980-as években kezdett politizálni. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett népművelői oklevelet, majd filmesztétikából egyetemi doktori címet. Gyorsan haladt a szamárlétrán:

  • 1988-ban csatlakozott az MSZMP-hez, majd részt vett az utódpárt, az MSZP megalapításában, 
  • 1990-től országos elnökségi tag, önkormányzati ügyvivő, 
  • 1992–1996 között a párt alelnöke, 
  • 1998-ig az országos választmány elnöke,
  • 1992 és 1996 között a Baloldali Önkormányzati Közösség alapító elnöke, 
  • 2005 júliusától három évig a Táncsics Mihályról elnevezett pártalapítvány kuratóriumi elnöke.

Már 1990-től szoros munkaviszonyba került Horn Gyulával, és ebből profitálni is akart. Sajtóbeszámolók szerint nemzetbiztonsági miniszter akart lenni az 1994-es Horn-kormányban, csakhogy a miniszterelnök ebből nem kért. Arra hivatkozott, hogy nem tartja alkalmasnak a feladatra, mert 

olyannak nem szabad adni ezt a posztot, aki akarja.

 

Baja Ferenc ügyei

A kudarc nem szegte kedvét, végül a parlamenti mandátum mellé megkapta a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszteri posztot, amit 1998-ig töltött be. Így viszont kellő reflektorfény került rá, hogy napvilágot lássanak a zavaros ügyek.

Az első 1995-ben pattant ki. Akkor derült ki, hogy az ukrán–román–magyar hármas határ környékén a szervezett bűnözés miatti adatgyűjtési akció során ellenzéki és kormánypárti politikusokat is megfigyeltek. Ez volt a Nyírfa-dosszié, amelyben felbukkant a Zefirusz Kft. Ennek Baja Ferenc 1994 áprilisáig felügyelőbizottsági tagja volt, a cég pedig rövid idő alatt kedvező hitelekkel és állami megrendelések révén tetemes ingatlanvagyonhoz jutott. Ennek feltárására azonban nyomozás nem indult.

A zsurki vodkagyár esete azonban jobban megütötte Baja Ferencet. Miniszterként a Zsurkon palackozó üzemet építeni szándékozó Hunalco Rt.-nek 80 millió forintot ítélt meg, a beruházási költségek 16 százalékára pedig vissza nem térítendő támogatást. A társaság ebből 55 milliót vett igénybe, csakhogy 1997-ben bejelentette, hogy a kötelezettségeket nem tudja teljesíteni.

A támogatás igénybe vett összege kapcsán Baja tárcája részletekben való visszafizetést rendelt el, ezt követően pedig a rendőrség vizsgálódni kezdett a vállalkozásnál, mert felvetődött a gyanú, hogy kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel, sőt az is, hogy az állami támogatás törvénytelen volt. Baja Ferenc büntetőjogi felelősségének vizsgálatára nem került sor.

Aztán az MSZP–SZDSZ-kormány megbukott, Baja Ferenc pedig visszavonult pártot szervezni. Ebben olyan hatékony volt, hogy 2000-től kampányigazgatóvá nevezték ki. Akkor kapott szárnyra az a pletyka, hogy csak olyan cégeket vesz be a kampányba, amelyek visszaosztanak neki. Ő ezt cáfolta, és azt mondta, soha nem költött el egy fillért sem, bárki pályázhatott, a források felett pedig tudatosan nem ő diszponált, csak a kampány politikai részéért felelt.

A 2002-ben megalakuló Medgyessy-kormányban nem lett miniszter, de a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként kiharcolta, hogy beülhetett kormányülésekre. Medgyessy mellett infokommunikációval és civil társadalommal foglalkozott, valamint az uniós csatlakozási kampányt vezette 2003-ban. 

Előkerült a neve az akkor kirobbant brókerbotrányban is.

Kulcsár Attila ugyanis állította, hogy 2002-ben összehozta az államtitkárt a Synergon Rt. vezérigazgatójával, aki hajlandó volt a megbízási díj 10 százalékának visszafizetésére, ha cége állami megrendelésekhez jut. A bankár szerint többször is találkozott a politikussal, és 30-40 millió forintot adott át neki. Baja Ferenc mindig éjszaka ment el a pénzért. Az MSZP-s politikus mindent tagadott, és nem is került a vádlottak padjára. 

Politikai karrierje folytatódott. Ugyan Gyurcsány Ferenccel rossz viszonyban állt, ám a Bajnai Gordon vezette fejlesztési tárca mellett létrejövő uniós fejlesztési tanácsnál találtak neki munkát. Itt ugyancsak informatikai fejlesztésekért felelt. Később, 2009-től a Bajnai-kormányban az infokommunikációt felügyelő államtitkár és kormánybiztos lett. Végül 2014 után, éppen húsz év parlamenti politizálást követően már nem kezdett újabb ciklusba. Igaz, azóta is meghatározó a párpolitikában, hiszen az MSZP választmányának elnökhelyettese, a Szociális Demokrácia Platform elnöke. 

De mint látszik, esze ágában sem volt visszavonulni, hiszen öt évvel később, 2019-ben is még a politikai hálójával üzérkedett. Lehet, hogy vesztére: a fővárosi BKV-s vesztegetési botrány ugyanis minden korábbi botrányánál komolyabbnak tűnik.

Parkolási maffia Budapesten: hat és fél év börtönt kapott a rolls-royce-os expolitikus

A főváros VI. kerületének korábbi szocialista alpolgármestere a BEAST 1 rendszámú luxusautója miatt is hírhedtté vált. Fürst Györgyöt most letöltendő börtönre ítélték a budapesti parkolási rendszer működtetése során elkövetett visszaélések miatt.