Orbán Viktor nincs egyedül: össztűz zúdul rá Brüsszelben, de a német kancellár váratlanul megvédte a magyar miniszterelnököt

Mióta július 5-én Orbán Viktor Moszkvába ment, hogy a békemissziója második állomásán Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon, a magyar miniszterelnökre túlzás nélkül össztűz zúdul Brüsszelből.

Ennek kicsúcsosodása, hogy több uniós tagország hivatalosan is bejelentette, hogy részben vagy egészében bojkottálják a magyar uniós elnökség ideje alatt összehívott tanácskozásokat. Ez a némiképp súlytalan, de mégiscsak rendkívül szokatlan döntés úgy jelenik meg a gyakorlatban, hogy ezek az államok csökkentik politikai részvételi szintjüket az informális rendezvényeken, vagyis a Magyarország által összehívott tanácskozásokra nem vagy csak alacsonyabb rangú képviselőket küldenek.

Ami ennél egy fokkal durvább, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is úgy döntött, hogy a bizottság a tanács informális ülésein csak vezető köztisztviselői szinten képviselteti magát. Ezt a nemzetközi sajtó értelmezése szerint annyit tesz, hogy miután a bizottság nem küld biztosokat a soros magyar EU-elnökség által szervezett ülésekre, gyakorlatilag leminősíti az EU végrehajtó testületének részvételét.

Az Európai Bizottság az EU intézménye és elvileg nem válogathatja össze azokat a tagállamokat, amelyekkel együtt kíván működni. Hogy most mégis így tesz, az nyugati lapok szerint is gyerekes. Hiába, ezzel még nem ért a végére a retorzió. Szerdán a választások óta először összeülő Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben kimondta: Orbán Viktor megsértette az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát a moszkvai útjával.

Majd csütörtökön az újraválasztására váró Ursula von der Leyen Strasbourgban az új Európai Parlamentben tartott felszólalásában is valamiért fontosnak tartotta, hogy a magyar kormányfőt kritizálja. Nem is akárhogyan. A Telex tudósítása szerint a bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy Oroszország felőrlő taktikában bízik és abban, hogy a Nyugat elpuhul, néhányan pedig a kezére játszanak. „Két hete egy uniós miniszterelnök Moszkvába ment, ez az úgynevezett békemisszió egy békéltetési küldetés volt” – jelentette ki Orbán Viktor találkozójára utalva Vlagyimir Putyinnal. 

Ami kifejezetten indulatossá teszi ezeket a mondatokat, hogy amikor Ursula von der Leyen a békéltetés küldetés fordulattal élt, akkor az appeasement kifejezést használta, ami a leggyakrabban Neville Chamberlain brit miniszterelnök politikája kapcsán szokott előkerülni. Ő ugyanis a második világháború kitörését megelőzően tárgyalóasztalhoz ült Adolf Hitlerrel, a náci Németország Führerével.

Békemisszió: a német kancellár váratlanul megvédte a Orbán Viktort

Ilyen tehát jelenleg a brüsszeli hozzáállás és hangulat Orbán Viktor irányába. Ezért is minősül meglepetésnek, hogy egy nyugat-európai vezető, ráadásul Európa leghatalmasabb országának első embere ezzel a kánonnal némiképp szembe fordulva kiállt a magyar miniszterelnök mellett.

A német kancellárról, Olaf Scholzról van szó, akit a napokban, még a washingtoni NATO-csúcs után kérdeztek Orbán Viktorról és a békemissziójáról. A nyilatkozata nem kapott nagyobb visszhangot, pedig egyértelműen eltér az Európai Bizottság és az Európai Parlament által megütött hangtól. De még a német kormánytagokétól is.

Olaf Scholz ugyanis kijelentette, fontos, hogy mindenki felismerje:

A német kancellár elzárkózott attól, hogy politikai vezetők hivatalos útjait kommentálja, de azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor ebben a minőségében járt el és nem pedig a magyar elnökség keretében. (Ebből pedig az is következik, hogy szerinte a magyar miniszterelnök nem sérthette meg az uniós egységet – a szerk.)  

Olaf Scholz egyúttal azokat a feltételezéseket és törekvéseket is visszautasította, hogy a magyar békemisszió miatt a tanácsi elnökséget idő előtt megszüntessék, korlátozzák vagy elvegyék Magyarországtól. „Nincsenek ilyen megfontolások” – tette világossá.

Tehát miközben egymást érik az EU-s retorziók, mert Orbán Viktor Moszkvába is elment Putyinhoz a békemissziója során, Brüsszel pedig kifejezetten indulatos a magyar kormányfővel szemben, a német kancellár már sokkal megengedőbb hangot ütött meg a helyzet kapcsán.