Beérnek az intézkedések, növekszik a várható élethossz Kínában
Kína 41 százalékkal csökkentette a légszennyezést a 2022-ig tartó évtizedben, köszönhetően a pekingi politikai döntések sorozatának – állapította meg a Chicagói Egyetem tanulmánya. A kormány azt követően indította el a Nemzeti levegőminőségi cselekvési tervet, hogy a légszennyezettség 2013-ban minden korábbi rekordot megdöntött az országban. Azóta csökkent az utakon közlekedő autók száma, a széntüzelésű erőművek mellett pedig
egyre jelentősebb a megújulók szerepe az energiamixben.
Az előrelépések dacára a helyzet korántsem kedvező: a jelentés szerint Kína okozza a levegőminőséggel összefüggő globális egészségügyi problémák egyötödét, és
az országban a szennyezettségi szint még mindig több mint ötször magasabb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásában szereplőnél.
Önmagában a WHO szennyezési céljának teljesítése további 2,3 évvel növelné a kínai lakosság várható élethosszát.
Szebb jövő?
A kormány 2023 novemberében megfogalmazott célja, hogy jövő év végéig újabb 10 százalékkal csökkentsék a szmogot a nagyvárosokban. A jelentés szerint a légszennyezettség rendkívül egyenlőtlen a hatalmas országon belül,
a legrosszabb helyzetben lévők hatszor annyi szennyező anyagot lélegeznek be, mint a legkevésbé szennyezett helyen élők.
Ez persze a várható élettartamra is rányomja a bélyegét: ez ugyanis az országon belül 2,7 évvel szóródik, a legszennyezettebb helyen élők csaknem 3 évvel rövidebb ideig élnek átlagosan.
Kínában egyébként a 2022 óta született férfiak
várható élettartama kereken 76 év. Ezzel az ázsiai ország nincs rossz helyzetben.
Összehasonlításképpen: Bulgáriában ugyanez az adat alig több, mint 70 év, Svájcban viszont csaknem 82 év. Magyarországon a férfiak átlagos élethossza 72,6 év, míg az európai uniós országok átlaga közel 78 év.
