Árvíz: elérte Magyarországot a legmagasabb vízszint
Tegnap éjjel, illetve ma hajnalban elérte Magyarországot az árhullám legmagasabb vízszintje, mely egy hét, nyolc nap alatt hagyhatja el Magyarországot – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel.
Nem számítunk esőre a következő héten
A kormányfő az árvízi védekezésről szóló sajtótájékoztatón jó hírrel is szolgált, mint mondta, az időjósok nem számolnak a következő hónapban újabb esőzésekkel, és ha igazuk lesz, akkor a legmagasabb vízszint is ismert. Orbán Viktor egy másik jó hírrel is szolgált, ugyanis, amikor a legmagasabb vízszint megérkezett Magyarországra, a védművek állták a próbát, és arról is beszélt, hogy a legmagasabb vízszint alatta marad a 2013-as szintnek. Ez a miniszterelnök szerint
a védekezés karakterét is meghatározza, hiszen nincs olyan feladat, amellyel korábban ne birkóztunk volna már meg.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy két árvízvédelmi rendszer létezik, egyes szakaszokért az állam, más szakaszokért az önkormányzatok felelnek. Az állami szakaszokon már százszázalékos a készültség, ahogy az önkormányzati szakaszok többségén is. A két védelmi rendszer összehangolása az operatív törzs feladata, annak ülésén Karácsony Gergely főpolgármester is részt vett.
Orbán Viktor szerint a Lajta csütörtökön Mosonmagyaróvárnál a valaha volt legmagasabb szinten tetőzhet, míg Dévénynél a Duna legmagasabb vízszintje már belépett az országba. A Duna az előrejelzések szerint
Budapesten szombat délután-este tetőzik majd, várhatóan 846 centiméteren, ami majdnem 50 centivel alacsonyabb, mint a 2013-as 891 centiméteres szint. A rakpart a jövő hét közepén, végén szabadulhat fel a víz alól.
Van, ahol kellenek az önkéntesek
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy hol nehéz most a helyzet, különös tekintettel a Lajta szükségtározójának megnyitására. Elmondása szerint ez nem új dolog, azt korábban is megnyitották már kétszer, amivel 20 centivel lehet csökkenteni a vízszintet. A miniszterelnök elmondta, hogy a vízügy, a honvédség, a katasztrófavédelem, a rendőrség és elítélt rabok részvételével összesen 4392 ember vesz részt az árvíz elleni védekezésen.
Nehéz a helyzet Pilismarótón is, ahol számos ingatlan épült ártérre, ami nehezíti a védekezést, de azokat is igyekeznek megvédeni.
A 11-es főúton vannak olyan szakaszok, amelyeket nem lehet megvédeni, itt kerülő szakaszok megnyitásával igyekeznek biztosítani a közlekedést. A Margitsziget védelme is nehéz, ráadásul a budapesti sakkolimpiára érkezett vendégek egy része is a szigeten lévő hotelekben száll meg. A kormányfő elmondta, hogy a belügyminiszter vállalta, hogy az Árpád híd felől másodlagos védvonalat épít, így reményeink szerint a szállodákból senkit nem kell kiköltöztetni. A Batthyányi téri metróállomásnál is nehéz a helyzet, de elképzelhető, hogy a metrót le sem kell állítani, ellentétben a HÉV-vel.
Nehéz lesz ugyanakkor a helyzet Dunabogdányban, Tahitótfalun és Leányfalun is, ahol a készültség még csak 50 százalék körüli, ezeken a településeken elkelnek az önkéntesek.
A Vác felé vezető 2-es főutat péntek körül várhatóan le kell majd zárni.
Kismaroson mindig nehéz a helyzet, hiszen a település jelentős része épült ártérre, míg Kisorosziban felkészültek a védelemre, a településnek ugyanis nagy tapasztalata van az árvizek kezelésében.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a 2013-as árvíz után jelentős árvízvédelmi fejlesztések történtek mintegy 435 milliárd forint értékben. Többek között ennek köszönhető, hogy Győr nincs veszélyben. Azonban fontos, hogy ne legyünk nagyképűek, a helyzet bár ismert, nem rutinfeladat, komoly és nehéz munkáról van szó.
