késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ezer napja tombol az orosz-ukrán háború: öt tényt árult el az EU, amit muszáj mindenkinek tudnia
Már ezer napja tart az orosz–ukrán háború, Kijev szövetségesei egyre inkább arra ösztönzik az ukrán elnököt, hogy fontolja meg a tűzszüneti, majd a béketárgyalásokat. Moszkva pedig arra játszik, hogy Ukrajna kifárad, szövetségesei pedig kifogynak a pénzügyi eszközökből.
A kelet-ukrajnai Donbász régióban már 2014-ben elkezdődött a fegyverese konfliktus, az EU Humanitárius Segélyszervezete 2014 óta működik az országban, az Európai Bizottság közlése szerint 2022-ben gyorsan kiterjesztették az uniós segítségnyújtást az egész országra. Megfogalmazásuk szerint
az EU támogatása a mai napig nem ingott meg, ugyanakkor az orosz–ukrán háborúra irányuló nemzetközi figyelem fokozatosan lanyhul.
Miközben Ukrajna a hidegebb hónapokra készül, a koordinált humanitárius támogatás alapvető fontosságú lesz az életek megmentésében. Íme öt tény, amit tudni kell az ukrajnai humanitárius válságról:
Fokozni kell a humanitárius segítséget
A becslések szerint 2025-ben Ukrajnában 5 millió embernek kell megküzdenie az élelmiszerhiánnyal, ez a szám 2023-ban még 11,1 millió, 2024-ben pedig 7,3 millió volt. A humanitárius helyzet azonban továbbra is kritikus, mivel a frontvonalakon romlik a helyzet, és a kemény tél közeledik.
2024-ben az ENSZ becslése szerint
14,6 millió ukránnak, a lakosság csaknem 40 százalékának lesz szüksége humanitárius segítségre.
2025-ben ukránok millióinak lesz szüksége továbbra is humanitárius segítségnyújtásra. A segítségnyújtás minden ágazatra kiterjed, például a vízhez és a higiéniához való hozzáférésben segítenek, az egészségügyi ellátást biztosítják. Ebben az összefüggésben Ukrajnában a humanitárius megközelítéshez tartós, sokoldalú támogatásra lesz szükség a válság elmélyülésének megelőzése és az ellenálló képesség megőrzése érdekében – közölte a bizottság.
Elpusztul az energetikai infrastruktúra
Az energia-infrastruktúra elleni szisztematikus, célzott támadások hideg és sötét télnek teszik ki az ukránokat. Szakértők becslése szerint az energialétesítmények elleni idei támadások mintegy 9 gigawatt termelési kapacitás elvesztését okozták, ami fele annak, amire Ukrajnának szüksége van a tél átvészeléséhez.
A negatív hatások mérséklése érdekében az EU a polgári védelmi mechanizmusa keretében minden idők legnagyobb segítségnyújtását vezeti Ukrajnának: több mint 8800 generátort szállítanak az országba.
A legkeményebb tél érkezik
Az idei tél súlyos következménnyel járhat azoknál, akiknek az otthona már megsemmisült vagy el fog pusztulni, mert
az előrejelzések szerint gyakran mínusz 20 fok alá süllyedhet a hőmérséklet.
A helyzet különösen súlyos a frontokon élőknek, ahol közvetlen fenyegetésnek vannak kitéve az alapvető közművek.
Az EU épületek javításával, elektromos áram és fűtés helyreállításával, valamint menedék biztosításával támogatja az országot a téli időszak előtt. Ezen erőfeszítések ellenére a sürgős segítségnyújtás iránti igény továbbra is fontos, és minden humanitárius szereplőtől folyamatos erőfeszítéseket igényel a kiszolgáltatott emberek hidegtől való megvédése érdekében.
Több száz gyermek halt meg a háborúban
A polgári infrastruktúra, például iskolák és kórházak elleni orosz támadások következtében
közel 600 ukrán gyerek vesztette életét, és több mint 1600-an megsérültek.
Ők a legsebezhetőbbek közé tartoznak a háborúban, és nemcsak a fizikai sérülés kockázatával kell szembenézniük, hanem az Oroszországba irányuló erőszakos deportálásokkal is. Becslések szerint az ukrán gyerekek 44 százalékánál mutatkoznak a poszttraumás stressz zavar (PTSD) jelei.
A teljes körű invázió kezdete óta az EU jelentős támogatást nyújtott az ukrán gyerekeknek, olyan kezdeményezésekre összpontosítva, mint az iskolák újjáépítése, bombamenedékek építése, felzárkóztató órák szervezése és a pszichológiai támogatás biztosítása.
A nemzetközi jog semmibevétele
Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújában folyamatosan szegi meg a nemzetközi elveket. A kritikus infrastruktúra szándékos támadása, a tömeges polgári áldozatok, valamint az iskolák és kórházak elleni csapások csak néhány példa arra, hogy Oroszország megsérti a nemzetközi humanitárius jogot Ukrajnában.
Az Európai Bizottság közlése szerint
Oroszország egyik legkegyetlenebb stratégiája a „dupla csapás”, ahol az első csapást egy második követi, szándékosan a helyszínre érkező mentőket célozva meg, hogy a segítséget nyújtó csapatokat is megsemmisítsék.
A teljes körű háború kezdete óta 38 ilyen csapást mértek azokon a területeken, ahol az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat elsősegélynyújtói teljesítettek szolgálatot, aminek következtében 110-en megsérültek és 34-en haltak meg. Ezek a genfi egyezményeket megsértő akciók rávilágítanak a civileket ért szenvedések mértékére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.