Ezer napja tombol az orosz-ukrán háború: öt tényt árult el az EU, amit muszáj mindenkinek tudnia
Már ezer napja tart az orosz–ukrán háború, Kijev szövetségesei egyre inkább arra ösztönzik az ukrán elnököt, hogy fontolja meg a tűzszüneti, majd a béketárgyalásokat. Moszkva pedig arra játszik, hogy Ukrajna kifárad, szövetségesei pedig kifogynak a pénzügyi eszközökből.
A kelet-ukrajnai Donbász régióban már 2014-ben elkezdődött a fegyverese konfliktus, az EU Humanitárius Segélyszervezete 2014 óta működik az országban, az Európai Bizottság közlése szerint 2022-ben gyorsan kiterjesztették az uniós segítségnyújtást az egész országra. Megfogalmazásuk szerint
az EU támogatása a mai napig nem ingott meg, ugyanakkor az orosz–ukrán háborúra irányuló nemzetközi figyelem fokozatosan lanyhul.
Miközben Ukrajna a hidegebb hónapokra készül, a koordinált humanitárius támogatás alapvető fontosságú lesz az életek megmentésében. Íme öt tény, amit tudni kell az ukrajnai humanitárius válságról:
Fokozni kell a humanitárius segítséget
A becslések szerint 2025-ben Ukrajnában 5 millió embernek kell megküzdenie az élelmiszerhiánnyal, ez a szám 2023-ban még 11,1 millió, 2024-ben pedig 7,3 millió volt. A humanitárius helyzet azonban továbbra is kritikus, mivel a frontvonalakon romlik a helyzet, és a kemény tél közeledik.
2024-ben az ENSZ becslése szerint
14,6 millió ukránnak, a lakosság csaknem 40 százalékának lesz szüksége humanitárius segítségre.
2025-ben ukránok millióinak lesz szüksége továbbra is humanitárius segítségnyújtásra. A segítségnyújtás minden ágazatra kiterjed, például a vízhez és a higiéniához való hozzáférésben segítenek, az egészségügyi ellátást biztosítják. Ebben az összefüggésben Ukrajnában a humanitárius megközelítéshez tartós, sokoldalú támogatásra lesz szükség a válság elmélyülésének megelőzése és az ellenálló képesség megőrzése érdekében – közölte a bizottság.
Elpusztul az energetikai infrastruktúra
Az energia-infrastruktúra elleni szisztematikus, célzott támadások hideg és sötét télnek teszik ki az ukránokat. Szakértők becslése szerint az energialétesítmények elleni idei támadások mintegy 9 gigawatt termelési kapacitás elvesztését okozták, ami fele annak, amire Ukrajnának szüksége van a tél átvészeléséhez.
A negatív hatások mérséklése érdekében az EU a polgári védelmi mechanizmusa keretében minden idők legnagyobb segítségnyújtását vezeti Ukrajnának: több mint 8800 generátort szállítanak az országba.
A legkeményebb tél érkezik
Az idei tél súlyos következménnyel járhat azoknál, akiknek az otthona már megsemmisült vagy el fog pusztulni, mert
az előrejelzések szerint gyakran mínusz 20 fok alá süllyedhet a hőmérséklet.
A helyzet különösen súlyos a frontokon élőknek, ahol közvetlen fenyegetésnek vannak kitéve az alapvető közművek.
Az EU épületek javításával, elektromos áram és fűtés helyreállításával, valamint menedék biztosításával támogatja az országot a téli időszak előtt. Ezen erőfeszítések ellenére a sürgős segítségnyújtás iránti igény továbbra is fontos, és minden humanitárius szereplőtől folyamatos erőfeszítéseket igényel a kiszolgáltatott emberek hidegtől való megvédése érdekében.
Több száz gyermek halt meg a háborúban
A polgári infrastruktúra, például iskolák és kórházak elleni orosz támadások következtében
közel 600 ukrán gyerek vesztette életét, és több mint 1600-an megsérültek.
Ők a legsebezhetőbbek közé tartoznak a háborúban, és nemcsak a fizikai sérülés kockázatával kell szembenézniük, hanem az Oroszországba irányuló erőszakos deportálásokkal is. Becslések szerint az ukrán gyerekek 44 százalékánál mutatkoznak a poszttraumás stressz zavar (PTSD) jelei.
A teljes körű invázió kezdete óta az EU jelentős támogatást nyújtott az ukrán gyerekeknek, olyan kezdeményezésekre összpontosítva, mint az iskolák újjáépítése, bombamenedékek építése, felzárkóztató órák szervezése és a pszichológiai támogatás biztosítása.
A nemzetközi jog semmibevétele
Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújában folyamatosan szegi meg a nemzetközi elveket. A kritikus infrastruktúra szándékos támadása, a tömeges polgári áldozatok, valamint az iskolák és kórházak elleni csapások csak néhány példa arra, hogy Oroszország megsérti a nemzetközi humanitárius jogot Ukrajnában.
Az Európai Bizottság közlése szerint
Oroszország egyik legkegyetlenebb stratégiája a „dupla csapás”, ahol az első csapást egy második követi, szándékosan a helyszínre érkező mentőket célozva meg, hogy a segítséget nyújtó csapatokat is megsemmisítsék.
A teljes körű háború kezdete óta 38 ilyen csapást mértek azokon a területeken, ahol az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat elsősegélynyújtói teljesítettek szolgálatot, aminek következtében 110-en megsérültek és 34-en haltak meg. Ezek a genfi egyezményeket megsértő akciók rávilágítanak a civileket ért szenvedések mértékére.
